Inváziós kagylófajok jelzik a Balaton vizében lévő fémterhelést

A kutatást az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a Pannon Egyetem Fenntartható Megoldások Kutatócsoportjával, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Genetikai Intézetével és a toruni (Lengyelország) Kopernikusz Egyetem munkatársaival együttműködve végezték – közölte az ELKH az MTI-vel.

A kutatás során megállapították, hogy a tóban tömegesen előforduló invazív Dreissena kagylófajok – kvagga- és vándorkagyló – évszakos aktivitásuknak megfelelően meghatározó szerepet játszanak mind a természetes geokémiai háttér, mind az emberi tevékenység következtében megjelenő elemek mozgásában és raktározásában. Mint írják, a tó mint ökológiai rendszer működésének jellemzője az élő és élettelen fázisok – például a víz, az üledék, az élőlények – közötti anyagforgalom. A projekt keretében a kutatók 17 elemet vizsgáltak a vízben, a felszíni üledékben, a kagylók lágyszövetében és héjában az év különböző időszakaiban, a szigligeti és siófoki medencében. A kutatás során feltárták a hasonló viselkedésű elemek és a fázisok közötti elemmozgások kapcsolatát.

A vándorkagyló először 1932 szeptemberében találtak a tihanyi Kis-öbölben. Nagy valószínűséggel al-dunai hajókkal, majd halászati eszközökkel és vízi járművekkel hurcolták be a Dunából a Sió-csatornán keresztül - olvasható az Acta Scientarium Socialium tudományos folyóiratban.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kagylók fémtartalmának változása olyan eseményekkel is kapcsolatban állhat, mint a Balaton nyugati medencéiben előforduló nyárvégi üledék- vagy vízhatárfelületen mérhető oxigénhiányos állapotok és az algavirágzás. A siófoki medence körüli megnövekedett urbanizáció vagy a tó körüli szőlők gombás fertőződése ellen használt réztartalmú permetszerek alkalmazása szintén hatással lehet erre a folyamatra.

Az elemtartalom-mérések mellett a kutatók – a balatoni kagylók esetében első alkalommal – a kagylók fémterheltségére utaló fehérjék génkifejeződését is vizsgálták.

Megállapították, hogy az inváziós kagylóknak a parti öv táplálékhálózatában betöltött kulcsszerepük mellett a tó elemforgalmában is nagy a jelentőségük, ezért a környezeti események, valamint azok élőlényekre gyakorolt hatásának indikátorainak tekinthetők.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a korábbi évtizedekben történt felmérések eredményeihez hasonlóan az emberi tevékenységből származtatható fémterhelés továbbra sem jelent környezeti kockázatot a tó egészére nézve, sőt az kis mértékben csökkent.
A továbbiakban a kutatók egy úgynevezett vitalitás-monitoringprogram elindítását is tervezik a Balatonban előforduló Dreissena kagylók kondíciójának és védekező, illetve hibajavító mechanizmusaiért felelős génjeinek nyomon követése céljából.
A kutatók eredményeit bemutató tanulmány a Biogeochemistry című szaklapban jelent meg.