A KOKI kutatóinak felfedezése segítheti az idegrendszeri betegségek gyógyítását (X)
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám által vezetett Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsőként tárta fel a mikroglia sejtek szerepét az agyi keringés és a neurovaszkuláris csatolás szabályozásában.
A felfedezés meghatározó jelentőségű az idegrendszeri betegségek – mint például a stroke, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az epilepszia és a demencia – hátterében gyakran meghúzódó agyi keringési zavarok mechanizmusainak megértése szempontjából is. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Journal of Experimental Medicine című rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg.
A mikrogliát elsősorban az agy legfontosabb immunkompetens sejttípusaként, valamint az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozójaként ismeri a tudományos közösség. Megváltozott aktivitása olyan betegségek kialakulásában játszik aktív szerepet, mint a stroke, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az epilepszia, a demencia vagy az amiotrófiás laterális szklerózis (ALS). A mikroglia fiziológiás és patológiás szerepének vizsgálata népszerű, intenzíven fejlődő kutatási terület. Ennek köszönhetően a kutatócsoport jelentős tudásanyaggal rendelkezik a mikroglia-idegsejt kapcsolatok terén, a témában több nemzetközileg is nagy figyelmet kapott közleményt jegyeznek. Ezzel szemben a mikroglia kapcsolatáról az agyi erekkel és keringéssel jóval kevesebb ismeret áll rendelkezésre, jóllehet a mikroglia sejtek az agyi erek gyulladásos változásait vagy sérülését rendkívül korán érzékelik, és feltételezhető volt ezen sejtek aktív, támogató szerepe egyes agyi érhálózatot érintő folyamatok terén is.
b: A mikroglia és az endothelium sejtek között kialakuló specifikus anatómiai kapcsolat nagy felbontású elektron tomográfiás képe.
c: Hiperkapnia-indukálta vazodilatáció során in vivo két-foton mikroszkópiával készített felvételek kontroll és diszfunkcionális mikrogliával (P2Y12R KO) rendelkező állatokból. (Pirossal az éppen dilatáló agyi ér látható.)
d: Ismételt, tranziens egyoldali Arteria Carotis Communis okklúzió során tapasztalt csökkent agyi perfúzió mikroglia depletált és kontroll állatokban Laser Speckle Contrast képalkotással.
A Dénes Ádám és munkatársai, köztük Császár Eszter és Lénárt Nikolett kiemelkedő hozzájárulásával megvalósított kutatási program során számos in vivo (szervezeten belüli) képalkotó és non-invazív módszert, nagy felbontású molekuláris anatómiai technikákat és in vitro (szervezeten kívüli, laboratóriumi) képalkotó vizsgálatokat egyaránt alkalmaztak. A kutatók a sokoldalú megközelítés segítségével igazolták a mikroglia alapvető szerepét a neurovaszkuláris csatolás (az idegsejtek aktivitásának növekedésére válaszul kialakuló lokális keringésfokozódás), a hiperkapnia-indukálta vazodilatáció (a magas szén-dioxid-szint hatására kialakuló értágulat) és az agyi keringés zavaraihoz történő adaptáció során. Az eredmények alapját a mikroglia, az idegsejtek és a neurovaszkuláris egység vérkeringés-szabályozásban szerepet játszó sejtjei között most feltárt speciális, dinamikusan változó anatómiai kapcsolatok teremtik meg. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a mikroglia megváltozott aktivitása, a csökkent agyi keringés, valamint a neurovaszkuláris csatolás károsodása a fent említett gyakori idegrendszeri kórképek esetén megelőzi a neurológiai tünetek kialakulását.
Az eredmények egyben igazolták, hogy a mikroglia sejtek működési zavara az erekkel és a keringésszabályozásban részt vevő sejtekkel kialakított komplex kapcsolatok megváltozása révén befolyásolja az agyi vérkeringést. A felfedezésnek komoly klinikai jelentősége lehet, többek között a mikroglia megváltozott aktivitása az agyi keringés szabályozása vagy az agyi keringési zavarokhoz történő alkalmazkodás befolyásolása révén hatást gyakorolhat a demencia, a stroke vagy az átmeneti ischémiás roham (TIA) klinikai kimenetelére, különösen a rizikófaktorokkal érintett (carotis stenosis, aneurisma, magas vérnyomás, krónikus vaszkuláris gyulladás) betegcsoportok esetében. Hasonló interakciók révén a mikroglia hozzájárulhat a cerebrális ischémiát követő keringési elégtelenséghez vagy a subarachnoidealis vérzés (haemorrhagia) következtében kialakuló érgörcshöz (vazospazmus) is.
A mikrogliát tehát a fiziológiás és patológiás agyi keringésben meghatározó szerepet játszó sejttípusnak tekinthetjük, működésének alaposabb megismerése számos neurológiai betegség terápiájának kidolgozásához nyújthat segítséget.
További friss tudományos hírekért látogass el az ELKH weboldalára!
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
