Az állam létrejöttét a gabona tette lehetővé

A Warwicki Egyetem számolt be arról az új elméletről, amely szerint önmagában a mezőgazdálkodás és az ennek köszönhetően keletkező felesleg nem volt elegendő az államszerveződéshez. A Journal of Political Economy szaklapban közzé tett kutatási eredmények szerint kimondottan a gabonatermelésre és tárolásra volt szükség, ez nyújtott kellően stabil alapokat ahhoz, hogy létrejöhessen az államot megalapozó hierarchikus társadalmi rend. A kutatócsoport közel 10 éven át gyűjtötte az adatokat és végezte az elemzéseket, amelyek az új elmélethez elvezettek.

A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a gabonákat aratás után elérhető helyeken kellett tárolni, ezáltal könnyebbé vált a gabonában fizetendő adók kivetése, míg a gyökérnövényeket nem lehet e módon tárolni, s így adóztatni sem. A kutatók több évezredet átfogó adathalmazok elemzésével arra jutottak, hogy a termelékenység, a felesleg keletkezése önmagában kevés a hierarchikus társadalom megjelenéséhez, azonban ha gabonával játszódik le mindez, akkor már megfelelőek a körülmények.

A kutatók olyan adatokat elemeztek, mint a hierarchikus társadalmak elhelyezkedése, a mezőgazdasági haszonnövények őseinek, rokonainak eredeti élőhelye, illetve a talaj tulajdonságai, mezőgazdálkodásra való alkalmas volta, és az, hogy milyen növények számára megfelelő egy adott terület. Ezen adatok segítségével igyekeztek rájönni, hogy miért nem alakult ki államiság számos olyan területen, ahol egyébként sikeres mezőgazdálkodás zajlott hosszú évezredeken keresztül, míg másutt, ahol adót lehetett kivetni, hatékony és óvó államok jöttek létre.

A kutatóknak így sikerült rájönni, hogy a különbség a gabonatermelés volt. Luigi Pascali professzor, a tanulmány egyik szerzője elmondta: „Az új adatok alapján kimutattuk, hogy a komplex hierarchikus rendszerek, mint a törzsi fejedelemségek vagy az államok ott tudtak kialakulni, ahol a könnyen megadóztatható, a termelőjétől könnyen elvehető gabona volt az egyetlen haszonnövény. Ellentmondásos módon a legtermékenyebb földterületeken élők, ott, ahol a gabonán kívül gyökér- és gumós zöldségeket is termeltek, nem mentek át hasonló politikai átalakuláson.”

A mezőgazdálkodás meghonosodásával jöttek létre a hierarchikus társadalmak, amelyek adót fizettek cserébe az állam nyújtotta védelemért, a törvényes rendért, amely megalapozta az iparosodást, s azt a jólétet, amelyet ma oly sok országban élveznek az emberek.

A klasszikus elmélet szerint a társadalmi különbségek azon alapulnak, hogy egy-egy földterület mennyire produktív, s önmagában az élelmiszer-felesleg képezi az adózás alapját, így a föld terméshozama játszik főszerepet. A most kapott eredmények alapján azonban ez nem volt elegendő, kimondottan a gabonára volt szükség. Nem a növekvő élelmiszer-termelés volt a kulcs, hanem az, hogy egyre inkább a kiemelkedő elit által megadóztatható gabonára helyeződött a hangsúly. Amint megjelent a kisajátítható gabonatermés, vele együtt az adószedő elit és az állam is megjelent.

„Ahol a földrajzi adottságok és a klíma kedvező volt a gabonák számára, ott alakultak ki hierarchikus államok. Minél nagyobb volt a gabona aránya a gumósokkal szemben a növénytermesztésben, annál nagyobb esélye volt a hierarchia kialakulásának” – tette hozzá Joram Mayshar professzor, a kutatás vezetője. A kutatók szerint a jól termő gumós- és gyökérzöldségek kimondottan akadályozták az államok kialakulását és ezzel a gazdasági fejlődést.