Kína keresi a második Földet

Robotjárművek a Holdon, majd a Marson, kínai űrállomás kipipálva, jöhetnek a Naprendszeren kívüli világok – legalábbis a kínai űrkutatók nagyratörő tervei szerint. Nemsokára nyilvánosságra hozzák a részleteket is az első kínai exobolygó-kutató küldetésről, számolt be a Nature.

Eddig már több mint 5000 igazolt exobolygót fedeztünk fel, a kínai küldetés viszont kimondottan olyanokra koncentrál majd, amelyeket nevezhetnénk akár Föld 2-nek is. Az otthonunk körülményeihez hasonló bolygón., amely csillaga lakhatósági zónájában kering, folyékony víz lesz rajta és talán az élet is. Az eddig felfedezett exobolygók közt ugyan számos olyan van, amely a fenti körülmények egyikének megfelel, de egyet se lehetne Föld 2-nek nevezni. Ez nem azért van így, mert nincsenek ilyen bolygók, hanem a jelenlegi technológiánk gyenge a megpillantásukhoz.

A kínai Föld 2 küldetés szeretne javítani e helyzeten, olyan műholdat terveznek, amelynek műszere képes lesz a Föld méretének megfelelő (viszonylag kicsiny) bolygó megpillantására is. A Kínai Tudományos Akadémia által finanszírozott jövőbeli küldetés előzetes tervei alapján nyárra várható döntés, és ha megkapja a szükséges szakmai támogatást a projekt, akkor az irányító csapat pénzt is kap a műhold megépítéséhez. A tervek szerint még 2026 vége előtt, egy Hosszú Menetelés rakéta segítségével szeretnék majd felbocsátani az űreszközt.

A Föld 2 elnevezésű műholdon 7 távcső vizslatja majd az eget négy éven át, ezekből 6 ugyanazt az égrészt, a Hattyú-Lant csillagképek környékét, amelyet a Kepler-űrteleszkóp is felmért, mivel „A Kepler által vizsgált terület könnyen elérhető gyümölcsöt jelent” – mondta Csieng Ko, a Kínai Tudományos Akadémia Sanghaji Csillagászati Obszervatóriumának kutatója, a Föld 2 küldetés tudományos vezetője.
A távcsövekkel, amelyek összehangoltan működnek majd, a csillagok fényességében bekövetkező kis változások révén igyekeznek felderíteni a bolygók jelenlétét. A Föld 2 távcsövei a Keplernél ötször nagyobb égrészt vizsgálnak majd át, kb. 1,2 millió csillaggal, ám emellett a TESS exobolygó-kereső űrszondánál távolabbra és halványabb csillagokra is képes lesz rápillantani a kínai űreszköz. „A műholdunk 10-15-ször hatékonyabb lesz a Keplernél” – tette hozzá Csieng Ko.

Az űrszonda hetedik távcsöve egészen más módon kutat majd: a gravitációs mikrolencsézés módszerével keres exobolygókat. Részben olyanokat, amelyek csillaguk rendszeréből kilökődve, szabadon kódorognak a csillagközi térben, részben pedig olyanokat, amelyek a Neptunusz távolságának megfelelő helyzetben keringenek saját csillaguk körül. E műszer a Tejút központi régióját veszi célba, ahol sűrűn vannak csillagok.

A gravitációs mikrolencsézés azt jelenti, hogy a célobjektum és a megfigyelő közt átvonuló égitest gravitációja hatására a célobjektum fénye felerősödik, így az alapvetően láthatatlanul halvány kísérők is láthatóvá válnak. Amennyiben a kínai szonda zöld utat kap, ez lesz az első űrteleszkóp, amely e módszerrel kutat majd exobolygók után.

Miért jó az, hogy a Föld 2 ugyanazt az égrészt figyeli majd, amit a Kepler is vizsgált? Sajnos a Kepler műszaki hibák miatt nem tudta a teljes küldetését végrehajtani, így van számtalan felfedezett, ám nem igazoltan földszerű exobolygója. A Föld 2 ezeket újra meg tudja így vizsgálni majd, és pontosítani a róluk gyűjtött adatokat, hogy már kellő bizonyítékot jelentsenek ahhoz, hogy valóban egy-egy, a Földhöz hasonlító objektum kering az adott csillag körül.

A kínai szakemberek tucatnyi második Föld felfedezésére számítanak, s rengeteg adat gyűlik majd össze a négy évig tartó küldetés során. Ezeket a küldetést követő 1-2 éven belül közzé is teszik majd, bízva a nagyobb nemzetközi együttműködésben is. A projekten dolgozó csoportban már most is 300 mérnök és kutató van, akik egyelőre nagyrészt kínaiak, de Csieng Ko szeretné, ha a világ más pontjain élő csillagászok is csatlakoznának hozzájuk.