5500 tengeri vírusfajt fedeztek fel

Bár az elmúlt két évben a vírus szó nagyon negatív felhangúvá vált, ahogy más „nemszeretem” élőlénynél is, a vírusoknál is csak egy elenyésző kis töredék képes kárt okozni, betegséget kelteni. Azonban maguk a vírusok az ökoszisztéma részei, rengeteg fontos feladatot látnak el, nagy hasznot hajtanak például az élőlények körülményekhez való alkalmazkodását elősegítő géntranszferrel.

Az Ohio Állami Egyetem mikrobiológus szakembereinek vezetésével a Tara Ocean Foundation vitorlás kutatóhajójával gyűjtött 35 ezer vízmintát vizsgáltak meg gépi tanulás útján, és érdekes, a vírusok evolúcióját érintő adatokkal gazdagodtak. A begyűjtött mintákban mind az öt ismert vírustörzs képviseltette magát, és még ugyanennyi új vírustörzs létezésére utaló jeleket is azonosítottak. Az újonnan felismert vírusfajok legtöbbje a Taraviricota törzsbe tartozik, ezt az új törzset a kutatóhajó után nevezték el.

„Rengeteg fajra bukkantunk, és egy új törzsre, a Taraviricotara is, amely ökológiailag fontos lehet, mivel minden óceánban bőven jelen vannak a képviselői” – mondta Matthew Sullivan professzor, a kutatás vezetője. „Az RNS-vírusok nagyon fontos részei világunknak, de mi általában csak egy elképesztően kis hányadukat, az embert, az állatokat és a növényeket megbetegíteni képes néhány száz fajukat vizsgáljuk. Ezért is kerestünk olyan, eddig feltáratlan környezetet, ahol nagyon nagy léptékben tanulmányozhatjuk őket, és szerencsénk volt, mert gyakorlatilag szinte minden megtalált fajt újként könyvelhettünk el.” A kutatók a Science hasábjain számoltak be az eredményeikről.

A vírusok számtalan lényeges tevékenységükön belül a gének gazdafajok közti átadásában különösen fontosak. A sokféleségük, és az óceánban való jelenlétük megismerése hozzásegít ahhoz, hogy megértsük, milyen szerepük van a mikrobáknak az óceán klímaváltozáshoz való alkalmazkodásában. Az ember által kibocsátott szén-dioxid felét az óceánok nyelik el, s a korábbi vizsgálatok már arra utaltak, hogy a tengeri vírusoknak e folyamatban fontos szerepük lehet. Most több száz olyan fajt fedeztek fel, amelyek az északi sarkvidék tengereinek, klíma szempontjából különösen fontos vizeiben élnek.

A kutatók nem közvetlenül a vírusokat magukat keresték a tengerekben, hanem azoknak egy, a földi élet hajnalától létező RdRp nevű genetikai jelét a tengeri élőlények sejtjeiben. Ezen igen ősi gén segítségével a vírusok közti rokonsági kapcsolatokat lehet kimutatni, igen nagy pontossággal. Azzal, hogy a gépi tanulást bevonták az elemző munkába, az RdRp nyomait sokkal könnyebben tudták feltárni, s kiszűrni azokat a vírusokat, amelyeket korábban nem ismert még a tudomány.

E gén elhelyezkedése alapján a földi élet legkorábbi időszakának fejlődéséről is új adatokat kaphatunk, mivel a kutatók szerint az RdRp gén még a DNS keletkezése előtt létrejött, így valóban a legősibb életjelekről árulkodhat.