Mi lehet a foszforhiány megoldása?

A modern mezőgazdálkodás a folyamatos tápanyag-utánpótláson alapul, s az egyik legfontosabb a foszfor, amelynek készletei bolygónkon kifogyóban vannak.

Ez, a biológiai működéshez nélkülözhetetlen elem korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre, ennek ellenére nem spórolunk vele, amikor a földjeinkre szórjuk. A földekről ráadásul a vízzel a folyókba, tengerekbe jut, ahol azután a mélytengeri üledékekben végzi be sorsát – kivonva magát az élővilág körforgásából. Azonban a bányák hozzáférhető készletei kimerülőben vannak, ezért fontos volna mielőbb megoldást találni a foszforválság problémájára.
Az Észak-Arizonai Egyetem kutatói észszerű megoldási javaslattal álltak elő, amelyről a Science of the Total Environment szakfolyóiratban számoltak be. Az elképzelésük abszolút kézenfekvő: helyre kell állítani azt a körforgást, amellyel a tengerekből a foszfor a szárazföldekre juthat.
A jelenlegi világunkban, ahol vadállatok sokasága vált igencsak ritkává, sok fajt a kihalás fenyeget, jóval kevesebb olyan segítőnk akad, amely a foszfort vissza tudná forgatni, ilyenek például a bálnák, a tengeri madarak és a medvék. Ezen állati segítők nélkül ma a foszfor útját az emberi tevékenység határozza meg, azonban a rossz hatásfokú felhasználás miatt, s az állatok hiányában ez rendkívül pazarló, s a foszfor 90 százaléka elvész, kiesik a természet körforgásából.
„A kutatásunkkal bebizonyítottuk, hogy a múltban a vadállatok rengeteg foszfort szállítottak, és ez azonos mértékű volt más folyamatokkal, mint az erdőtüzek vagy a légköri por kirakódása” – magyarázta Andrew Abraham, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy az egymással kapcsolatban álló állatközösségek képesek csak visszajuttatni ezt az elemet a természetbe. „Ha az egymáshoz kötődő állatközösségeket helyre tudjuk állítani, akkor ennek a nélkülözhetetlen elemnek az ősi körforgása is helyreáll.”
Az állatok a foszfort a vizeletük, ürülékük, illetve a tetemeik révén osztják el a bolygó felszínén, ám emellett az ökoszisztémák természetes ellenálló-képességét is javítják, mind a biológiai, mind a klímakrízis hatásaival szemben. A kutatók elképzelése szerint még valamiféle globális foszforkereskedelmi rendszer is elképzelhető volna, ahol a jelenlegi karbonkvótákhoz hasonló jelleggel azok a tevékenységek juthatnának előnyhöz, amelyekkel az élővilágot támogató, segítő intézkedések révén a foszfort a bioszférában lehetne tartani. E módon egyes országok tudnának olyan intézkedéseket finanszírozni, amely helyreállítaná a foszfor körforgását.
Az állatok segítségével helyi és globális szinten is helyre lehet állítani a foszfor természetes körforgását, s ennek köszönhetően mindenki részesülhet egy tápanyagban gazdag világ adományaiból.