Marsi napfogyatkozást rögzített a Perseverance kamerája

A marsi jelenlétünk elmúlt két évtizedében számos napfogyatkozást megörökítettek már a marsjárók kamerái, és bár ezek a fogyatkozások nem a Földön megszokott látványt adják, természetesen megvan a maguk szépsége, érdekessége. Míg a mi Holdunk látszólagos mérete nagyon közel áll a Nap látszólagos méretéhez, ezért a teljes fogyatkozások során a Napot valóban teljesen eltakarja, a Mars holdjai aprók. A kisebbik, Deimos nevű hold egészen kevés részét takarja csak el a Napnak, amikor fogyatkozás idején átvonul előtte, a nagyobbik, a Phobos már látványosabb, ám az itthon megszokott látványtól wltérőt hoz létre.
Az első marsi napfogyatkozásokat még a Spirit és Opportunity roverek rögzítették, legelőször 2004-ben, ám azóta a Curiosity is számos hasonló eseményt örökített már meg. Ezek a megfigyelések, amellett, hogy látványos felvételeket eredményeznek, árulkodnak a Mars kis holdjainak pályájáról és gravitációs hatásairól, amelyek az árapályerők révén magára a Marsra is hatnak, s persze a Mars gravitációja is visszahat a kis holdacskára. Az így felismerhető változások révén a Mars belső szerkezetéről kapnak információkat a szakemberek. Az elmúlt 2 évtized marsi napfogyatkozásai segítettek azt is megérteni, hogy a Phobos miként közeledik spirális pályán egyre jobban a Marshoz, s ki lehet számítani, hogy néhány millió év múlva becsapódik majd a Marsba.

2022. április 2-án a Perseverance Z-árbóckameráját fordította a Nap irányába, hogy megörökítse, amint a krumpli alakú holdacska kb. 40 másodperc alatt átvonul előtte, számolt be a NASA JPL. Soha korábban nem készült még ennyire részletes felvétel egy marsi napfogyatkozásról, a Z-árbóckamera nevében szereplő Z-nek, vagyis zoom képességnek köszönhetően. Nemcsak a Nap méretében, hanem a képek egymás utáni sorrendjének idejében is sokkal jobb a Perseverance kamerája, ráadásul ezúttal színesben is láthatjuk a fogyatkozást. A Z-árbóckamerát ugyanis felszerelték egy olyan szűrővel is, amely „napszemüvegként” szolgál, pont az efféle célokra.

A Phobos alakjának részletei is minden eddiginél jobban felismerhetőek a holdacska sziluettjén, de még maga a Nap is nyújt érdekességet néhány napfolt formájában: mivel a Mars másutt jár a pályáján, így nem ugyanolyan irányból lát rá a rover a Napra, a foltok elhelyezkedése nem egyezik meg azzal, amit mi a Földről látunk.

Lehet persze vitatkozni azon, hogy a Mars holdjainak Nap előtti átvonulása egyáltalában nevezhető-e napfogyatkozásnak, mivel e holdak nem képesek eltakarni a Nap teljes korongját, így egyesek szerint helyesebb volna átvonulásnak, tranzitnak hívni ezeket az eseményeket. Azonban csak idő kérdése, hogy olyan közel kerüljön a Phobos a Marshoz, hogy az így megnőtt látszólagos átmérője miatt képes legyen a mi Holdunkhoz hasonló teljes napfogyatkozást létrehozni, miközben pontosan ugyanaz a jelenség játszódik majd le, mint most.