Pompás színei lehettek a pteroszaurusznak

A Corki Egyetem (UCC) kutatói belga és brazil kollégáikkal egy Brazíliában talált pteroszaurusz lelet kapcsán arra jutottak, hogy ezek az állatok a tollukban lévő melanin pigmentek segítségével kialakult színeket viseltek.

A Nature-ben megjelent tanulmányban egy 115 millió évvel ezelőtt élt pteroszaurusz, a Tupandactylus imperator hatalmas csonttaréjának kövületét vizsgálták meg. A csonttaréj alsó peremén szőrszerűen elhelyezkedő pehelytollak voltak, s olyan, a modern madarakra jellemző tollak is, amelyek teljes hosszukban elágaztak. A pteroszauruszok tollai kapcsán évtizedek óta zajlottak viták, ám a most vizsgált egyed egyszer s mindenkorra lezárja ezeket.

Amikor a kutatók e megkövült tollakat nagy nagyítású elektronmikroszkóp alatt vizsgálták meg, rábukkantak a tollak színét adó melanoszómákra, vagyis a melanin pigmentjét tartalmazó színtestekre. Nemcsak rábukkantak, hanem azt is kiderítették, hogy a különböző tolltípusok eltérő formájú színtesteket tartalmaztak, ez pedig arról árulkodik, hogy az állatok más-más színű tollakkal ékesítették a tarajuk eltérő részeit.

„A mai madarakban a toll színe erősen összefügg a melanoszómák alakjával” – magyarázta Maria McNamara professzor, a UCC paleobiológus professzora. „Mivel a pteroszaurusz tollaiban talált melanoszómák különböző alakúak voltak, ez azt jelenti, hogy ezek az állatok genetikai úton tudták szabályozni a tollszíneiket. E módszer alapvető a színes mintázatok kialakulásában, s a lelet alapján kiderült, hogy már a legkorábbi tollak is képesek voltak színekben pompázni.”

A kutatók szerint nemcsak az ősi tollak, hanem azok változó színei s az ezek szabályozását végző gének is kialakulhattak már a dinoszauruszok, s velük a mai madarak és a pteroszauruszok közös őseiben.