Nanorészecskék segíthetik az endometriózis gyógyítását

Az Oregon Állami Egyetem kutatói fejlesztették ki azokat a mágnesezhető nanorészecskéket, amelyekkel reményeik szerint egyszerűen gyógyítható lesz az endometriózis. A kutatók olyan vas-oxidot tartalmazó, vénásan beadható nanorészecskéket készítettek, amelyek az állatkísérletekben a szöveti elváltozás helyszínére igyekeztek, s ott felhalmozódtak. Ezzel egyrészt meg lehet állapítani, hogy pontosan hol is alakultak ki a szervezetben a beteg szövetek, másrészt a váltakozó mágneses tér segítségével e szöveteket el is tudták pusztítani. A mágneses térben e részecskék kb. 48 Celsius-fokra felmelegedtek, s a közvetlen környezetükben lévő endometrium-sejteket „kisütötték”. A kutatók a Small szakfolyóiratban ismertették az eljárást.

„Az endometriózis az embert legyengítő szisztémás betegség, és igen sürgős szükség van a beteg szövetek nem sebészi úton való hatékony eltávolítására” – mondta Oleh Taratula, a kutatás vezetője. „Olyan kiválóan melegíthető, célzott nanorészecskéket fejlesztettünk ki, amelyeken keresztül a mágneses melegítés módszerével biztonságosan és hatékonyan lehet megszüntetni az elváltozást.”

Az endometrium, vagyis a méhnyálkahártya a méh belső felét beborító szövet, ám az endometriózis betegségben szenvedőknél a méhen kívül más szervekben, legtöbbször a kismedencén belül is megjelenik, néha azonban távolabbi területekre is terjed. Amellett, hogy a betegség nehezen diagnosztizálható, fájdalmas, és nagyon sok esetben meddőséghez is vezethet, eddig a gyógyítására nem nagyon volt lehetőség a sebészi beavatkozáson túl. Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján a szülőképes korban lévő nők tizedét érinti e betegség, és az alhasi fájdalomtól, meddőségtől szenvedő nők 35-50 százalékát ez az elváltozás érinti. Globálisan közel 200 millió nő szenved endometriózistól, és bár sebészi úton eltávolíthatóak a beteg szövetek, ezzel javítani lehet a teherbe esés esélyein, a betegség az esetek felében kiújul, s a betegek kb. negyedének több műtétre is szüksége van, mivel a test rejtett zugaiban megbúvó beteg szövetet igen nehéz megtalálni. Bár maga az endometriózis nem rosszindulatú elváltozás, néha olyan szerveken alakul ki, ahol azokat kilyukasztva életveszélyt jelent a szövet növekedése.

A mágneses nanorészecskéket hatszög alakúan képezték ki, s az egyébként más orvosi módszerekhez használt részecskéket egy peptiddel is kiegészítették, amelynek segítségével az hozzákapcsolódik az endometrium-sejtekhez. Ezt követően váltakozó mágneses térben e részecskék helyben felmelegednek, s amennyiben a hőmérséklet az adott helyen meghaladja a 46 Celsius-fokot, a beteg sejtek elpusztulnak. Egerekkel végzett kísérletekben sikeresen el is pusztították e részeket a egyetlen mágneses kezeléssel.

Ugyanezen nanorészecskék arra is alkalmasak, hogy MRI vizsgálatokban kontrasztanyagként megmutassák, a szervezetben merre találhatóak az endometriózisban érintett részek, vagyis nemcsak a gyógyításban, hanem a diagnosztikában is hatalmas előrelépést jelenthet majd.