Az Europa vize közelebb lehet a hold felszínéhez
Egy új kutatásban azt vizsgálták meg, hogy milyen közel lehet a Jupiter Europa nevű holdjának felszínéhez a víz.
Az Europa jégpáncélját hosszanti irányú gerincek tagolják, amelyek tulajdonságai egy új, a Nature Communications folyóiratban közzé tett tanulmány szerint azt igazolják, hogy a hold vízrétege az eddig véltnél közelebb lehet a felszínéhez. A felszínközeli víz reménye az esetleges élet kutatásában is hatalmas előnyt jelent a szakemberek szerint.
Az elméletek szerint az Europa óceánja mintegy 25-30 km mélyen lehet a jégkéreg alatt, ami az élet vizsgálatához meglehetősen nagy mélységet jelent. Nemrégiben azonban a grönlandi jégtakarót vizsgálva amerikai kutatók arra jutottak, hogy a hold felszínén lévő kettős gerincek alatt kis mélységben vízlencsék lehetnek.
A NASA Operation IceBridge jégfelmérő programjában Grönland északnyugati része felett repülőgépről végzett radaros mérések megmutatták, hogy a kettős gerincek alatt a felszínhez közel olvadt víz található. A földi jégborítás változásait felmérő kutatók ebből arra következtettek, hogy az Europa hasonló jégfelszíni alakzatai, a felszínhez viszonylag közel található olvadt víz jelenlétére utalhatnak.
A grönlandi gerincek kialakulásához alapvető fontosságú a kissé melegebb víz jelenléte: a jégen belül megjelenik egy kis vízlencse (Grönland esetében ez a felszínről beszivárgó nyári olvadék), amely azután újrafagy, közben megrepeszti a jeget, amely ennek hatására megemelkedik, és létrehozza a jellegzetes M alakú kettős gerincet.
Nem lehet persze tudni, hogy az Europa felszínének jelentős részét borító kettős gerincek ezen a módon jöttek-e létre, ám ha igen, az azt jelenti, hogy alattuk, viszonylag kis mélységekben jelen kell lennie folyékony víznek is.
2024-ben indulhat útnak a NASA űrszondája, az Europa Clipper, amelynek fedélzetén a Grönland felett használthoz hasonló, a jég mélyére lepillantani képes radar is helyet kapott, így remélhetőleg néhány év múlva választ kaphatunk erre a kérdésre.
Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
A hétköznapi viták gyakran agresszív veszekedéssé fajulhatnak, azonban van olyan módszer, amellyel ez a stádium megelőzhető.
Ez a borostyán igazi kincs
A 40 millió éve megkövült gyanta olyan ritkaságot rejt, amely Európa egykori biológiai sokféleségéről is árulkodik.
Megviselte a jégkori klíma Európa népességét
Drámai népességcsökkenést okozott Európa vadászó-gyűjtögető lakói körében a jégkori klíma.
A sókrízis gyökeresen átalakította a Földközi-tenger élővilágát
A kb. 5-6 millió évvel ezelőtti időszakban a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közti összeköttetés megszakadt, a tenger pedig közel jutott a teljes kiszáradáshoz.
Agyunk legemberibb részét fenyegeti az öregedés
Az emberi agy és a csimpánzagy öregedésének folyamatait összehasonlítva derült ki, hogy a prefrontális kérgünket sújtja leginkább a kor.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
