Egyes mikrobák vígan túlélik a pusztító erdőtüzeket
A hatalmas, nagy forrósággal járó erdőtüzeket követően gombák és baktériumok is életben maradnak, s átalakíthatják a tüzeket átélt erdőket.
A Kaliforniai Egyetem (Riverside) kutatói vizsgálták meg azokat a példátlan méretű és intenzitású erdőtüzeket, amelyeket megatűzvész néven emlegetnek, s amelyekből egyre többre lehet számítani a klímaváltozással. Bár az átlagos erdőtüzekhez számos ökoszisztéma alkalmazkodott, nem sokat tudunk arról, hogy a Kalifornia ikonikus erdőségeinek növényzettel együtt élő mikrobaközössége miként reagál a legnagyobb tűzvészekre.
„Nem valószínű, hogy a növények újjáéledhetnek akkor, ha a gyökereikkel együtt élő, táplálékot biztosító gombák, vagy a nitrogént és a plusz szenet megkötni képes baktériumok hiányoznak a tűzvész utáni talajból” – magyarázta Sydney Glassmann mikológus (gombakutató), a Molecular Ecology szakfolyóiratban közzé tett tanulmány vezető szerzője. „A mikrobák megértése a helyreállítás kulcskérdése.”
A szakemberek egy 2016-ban pusztító megatűzvész helyszínén vett talajmintákat elemeztek, mind a tűz előtti, mind az azt követő állapotban, annak köszönhetően, hogy a helyszín állapota miatt előre számítani lehetett a tűzvész kipattanására.
A vizsgálatokból az derült ki, hogy a tűz utáni mikrobaközösség 70 százalékkal kevesebb fajból állt, azonban néhány faj nemcsak túlélte a tüzet, hanem gyarapodott is az egyedszámuk. Ilyenek voltak a növényi maradványok lebontását végző, illetve a növények növekedését serkentő, a növények kórokozóit kordában tartó, vagy épp a talaj nehézfémeivel elbánó baktériumok. A gombák közt a növényi maradványokat, illetve a sejtek ligninjét lebontó fajok voltak többségben.
A túlélők egymással rokoni kapcsolatban is álltak, és a kutatók szerint valami közös tulajdonság is összekötheti őket, melyek hozzájárultak a túlélésükhöz. A fajok közti genetikai kapcsolat segít azt előrejelezni, hogy mely mikrobák lesznek képesek túlélni a katasztrófákat. A gombák szerepéről pedig még igen keveset tudunk, ezért is fontosak a hasonló kutatások.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
