Háttérbe szoríthatja a szóját a borsó egy elemzés szerint

A tanácsadó cég a növényi fehérjék iránti kereslet bővülésére számít a fenntarthatóság, az állatvédelem és az egészség felértékelődése miatt. A növényi fehérjék előállítása ugyanakkor egyelőre nem tart ezzel lépést, sőt a génmódosítás és a termesztéshez szükséges erdőirtás miatt a szója 2 százalékot vesztett a népszerűségéből, miközben az egyéb növényi fehérjék 16 százalékkal nőttek – tették hozzá. A piackutatások szerint főként a fiatalabb korosztályok hajlandóak néhány százalékkal többet fizetni az olyan élelmiszerekért, amelyek kevésbé ártanak az állatoknak, a környezetnek, és az egészségnek.

A közlemény szerint a fogyaszthatóság, a költséghatékonyság, az elérhetőség, a minőség, valamint a fenntarthatóság döntheti majd el, melyik növényi fehérje léphet be nagyobb mértékben a húst és a tejtermékeket kiváltó növények piacára. Bár kissé drágább a szójánál, a borsó mégis megelőzheti, mert gluténmentes, és fenntartható módon termeszthető – írták.

A Roland Berger ma még hiányolja az összhangot a fogyasztói igények és a gazdák kínálata között, de arra számítanak, hogy az évtized közepére stabilizálódhat a helyzet. A termelőknek érdemes készülniük az átalakuló keresletre, hiszen jobb pozíciót foglalhat el a növényi fehérjék piacán, aki a többieket megelőzve változtat a kínálatán – hangsúlyozták.

Fontos megjegyezni, hogy ez esetben csupán az emberi táplálkozásban betöltött növényi fehérjékről esik szó, és ezzel csupán a világ szójatermesztésének 7 százaléka kerül közvetlenül emberi fogyasztásra, vagyis ezt válthatja ki a borsóból előállított fehérje.