Globális probléma a földterületek állapotának romlása

2022. április 27-én hozta nyilvánosságra az ENSZ Elsivatagosodás Elleni Konvenciója azt a jelentést, amelyben a földterületek globális állapotáról számoltak be. A Science ismertetése alapján bolygónk földterületeinek 40 százalékát veszélyeztetik az emberi tevékenységek, mint pl. az erdőirtás vagy a mezőgazdálkodás, azonban a jelentés arra is kitért, hogy mindezt helyre tudjuk hozni 2050-re a természetes tájak rekonstrukciója által.

A vizsgálatok alapján fontos volna, hogy a problémákat együttesen kezeljük, s a megoldásaink egyaránt érintsék a fenntartható mezőgazdálkodást, a biológiai sokféleség megőrzését, illetve a klímaváltozás elleni lépéseket, azonban jelenleg az országok mindezeket külön-külön kezelik.

A természetes tájak rekonstrukcióját is kis lépésekkel kellene kezdeni a tanulmány szerint, így például a talaj mikrobaközösségének és tápanyagainak helyreállításával, majd a természetes növény- és állatközösségek támogatásával. Az inváziós fajok eltávolításával az erdők és füves területek természetes életközösségeit állíthatjuk helyre.

Azonban egyelőre ezeket a feladatokat nagyon is az ember érdekei szerint végezzük, s pont az hiányzik belőle, ami magát a táj helyreállítását jelenti, ami pedig évszázadnyi időt átfogó lépésekből áll.

Egyes szakemberek pont emiatt tartják túlzottan optimistának a helyreállítás dátumát, ráadásul már az is világos, hogy a globálisan eddig tett 1 milliárd hektárnyi vállalás közelében sem vagyunk. Azonban, ha nem sikerül ezt megoldani, 2050-re egy Dél-Amerikával megegyező nagyságú terület, állapota romlik tovább, csökkennek a természetes élőhelyek, és nő a szén-dioxid-kibocsátása is. Ennek ellensúlyozására 5 milliárd hektárnyi (50 millió négyzetkilométernyi) területet kellene helyreállítani, a fél Föld szárazföldjeit védettként kezelni, és fenntartani az édesvizek állapotát. A legoptimistább megközelítéssel ezeknek köszönhetően akár még a globális felmelegedést is volna esélyünk 1,5 Celsius-foknál megállítani.

Egyes szakemberek ez esetben is óvatosságra intenek, s úgy vélik, nincs olyan bizonyíték, amely szerint mindezen helyreállítási munkálatok ekkora haszonnal járhatnának, s elegendőek volnának a klímaváltozás légköri folyamatának megállításához.