A számolási képességhez köthető a gyerekek osztozkodása

A Gyermeki Fejlődéskutató Intézet (SRCD) számolt be arról az újonnan, a Child Developement szakfolyóiratban közölt tanulmányról, amelyből arra derült fény, hogy a iskolás korúnál fiatalabb kisgyerekek igazságos osztozkodási képessége attól függhet, mennyire képes az adott kisgyerek számolni.
Korábbi vizsgálatokból már világossá vált, hogy 4-6 éves kor közt alakul ki az egyenlő osztozkodás képessége, most a Harvard Egyetem, a Kaliforniai Egyetem (Irvine) és a Bostoni Főiskola kutatóinak az okokat is sikerült tisztázni. „Ez volt az első kutatás, amelyben azt vizsgáltuk, a szimbolikus számításnak van-e hatása az osztozkodásra” – mondta Nadia Chernyak, a kutatás vezetője. A kutatók úgy gondolták, hogy a számolás megkönnyíti a gyerekek számára, hogy igazságosan osztozzanak meg a kincseiken.
Ennek igazolását 3-5 éves gyerekek (97 fő) vizsgálatával végezték el, a gyerekeknek például matricákat kellett elosztaniuk maguk és egy másik személy közt. Megvizsgálták a gyerekek számolási képességeit, végrehajtó funkcióit, munkamemóriáját, majd azt is, hogy az osztozkodási képességeiken javít-e egy gyors számolási gyakorlat.
Ezekből kiderült, hogy a számolással volt messze a legerősebb kapcsolatban az igazságos osztozás, és azoknál a gyerekeknél, akik egyáltalában nem tudtak még számolni, egy erre irányuló játékos gyakorlattal fel lehetett javítani az osztozkodási képességet. Egy második vizsgálatsorozatban ugyanezt tapasztalták, ebben 219 hasonló korú kisgyerek vett részt, ám itt a számolás mellett a nyelvi képességeket is vizsgálták.

Egyértelművé vált, hogy az egyszerű számolási feladatokkal elősegíthető az igazságosabb osztozkodás, és a számolási képességek hiánya felelhet azért, hogy a fiatalabb kisgyerekek még nem állnak a helyzet magaslatán, ha osztozkodni kell. „Fontos felismerni a felnőtt és a kisgyerek közti eltéréseket abban, ahogyan a számokat feldolgozzák, ahogy ezekre reagálnak, amilyen módon hangsúlyozzák és megfejtik a számokkal kapcsolatos információkat” – tette hozzá Sara Cordes, a Bostoni Főiskola pszichológia professzora. „A gyerekek viselkedését nem szabadna aszerint mérni, hogy miként gondolunk mi helyesnek valamit, hanem a saját fejlődési szintjüknek megfelelően, az ő kognitív és szociális képességeiket figyelembe véve.”