Mennyit fogyaszt egy hibernált űrhajós?

Chilei kutatók a téli álom (hibernáció) energiafelhasználását vizsgálták azzal a céllal, hogy magáról a hibernációról igyekezzenek többet megtudni. A hibernációt a tudományos-fantasztikus művekben úgy ábrázolják, mint a hosszú távú űrutazások megvalósításának lehetséges módját. No de mi is zajlik voltaképp a szervezetben ilyenkor? Milyen előnyökkel jár a szervezet számára ez a különleges állapot? Mivel egyelőre nincsenek csillagközi űrhajóink, ahol kis kapszulákba zártan mesterséges hibernációban lennének embertársaink, ezért a kérdésre állatok segítségével igyekeztek választ találni.

Érdekes módon, mint oly sok lényeges kérdést, kézenfekvőnek tekintettük eddig azt, hogy az állatok energiamegtakarítási céllal alszanak téli álmot. Azt eddig valamiért nem nagyon vizsgálta senki, hogy mennyi is az így megtakarítható energia – ezért a kutatók ezzel kezdték a felmérést, hisz pontosan tudni kell, a hibernált állapotban egy űrhajós mennyi ideig képes működni, s mennyi élelmet kell magával vinnie az űrutazásra.

A kutatók több tucatnyi téli álmot alvó állat energiaigényét számolták ki. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban közölt tanulmány szerint arra jutottak, hogy mindegy, mekkora testet kell fenntartani, az egy egységnyi, egy sejtre jutó energiaigény azonos. Ez azt sugallja, hogy a hibernáció során a különféle állatok sejtjeiben az anyagcsere ugyanolyan módon működhet. Ám ez azt is jelenti, hogy az élőlény méretétől függ, hogy megéri-e neki hibernálva tölteni például a telet – a túl nagy állatok számára nem ez a jó megoldás. Minél kisebb egy állat, annál jobb eredményt érhet el a hibernáció energiamegtakarításával, ám az ember nem egy néhány dekás rágcsáló. Egy akkora állatnál, mint a medve, már nincs megtakarítás, és nincs ez másképp az ember méretéhez mérten sem. (A medvék hibernációja külön téma, nem az energiamegtakarítással összefüggő állapot, hanem amelynek a bocsok születése és legfiatalabb életkora miatt van komplexebb jelentősége.)

Az ember esetében egyelőre nincs biztos elképzelés, hogy miként is lehetne egyáltalán előidézni a hibernáció-szerű állapotot, bár az elméleti vizsgálatok alapján meg lehetne oldani. Kérdés, hogy megérné-e?

A kutatók számításai szerint egy 70 kilós embernek a hibernált állapotú anyagcseréjéhez napi 6,3 gramm zsírra lesz szüksége (ez éves szinten kb. 2,3 kg), s így, ha egy valóban hosszú távú útra indulna el ezzel a módszerrel egy űrhajós, egy 100 éves űrutazás hibernációja előtt 230 kiló hájat kéne felhalmoznia – ez pedig fizikai képtelenség. Ettől persze még érdemes lehet a hibernációt használni a nem túl hosszú űrutazásokon, ám a megvalósításig még igen sok feladat van hátra.