Egy lépéssel közelebb a Théra ókori kitörésének időpontjához

Az Arizonai Egyetem kutatója, Charlotte Pearson évtizedek óta érdeklődik a téma iránt, és hosszú évek óta dolgozik azon, hogy az égei-tengeri Théra (ma Szantorini) szigetén lejátszódott ókori vulkánkitörés időpontját meghatározza. A történelmi adatokból annyit tudni lehet, hogy a Kelet-Mediterráneumon és számos itteni ókori civilizáción is nyomot hagyó kitörés valamikor időszámításunk előtt 1500-at megelőzően zajlott, ám a pontos évre nézve számos elképzelés is létezik, mind nagy-nagy bizonytalansággal. Azonban a kitörés éve történelmi szempontból fontos, mivel számtalan eseményt viszonyítanak hozzá, ezért is lenne különösen lényeges az, hogy a lehető legnagyobb pontossággal eldőljön, mikor zajlott.

A vulkánkitörés kormeghatározása szempontjából fontos adat például a sarki jégbe zárt szulfátnyomok, vagy épp a vulkáni hamu nyomai. Attól függően, hogy földrajzilag hol zajlik egy kitörés, és bizonyos mértékig attól is függően, hogy milyen évszakban, a kitöréskor a sztratoszférába jutó részecskék az északi vagy a déli, illetve mindkét sarkvidék jegében nyomot hagynak. Mivel a jégfuratok kormeghatározásáról már jól felépített adatsorok vannak, ezzel számos kitörés idejét lehet pontosítani. Ha sikerül a jégben talált hamuszemcsék összetételét is megvizsgálni, akkor ezek kémiai jegyei szintén segítenek abban, hogy egy-egy kitörés dátumához közelebb jussunk, szerencsés esetben igazolva azt, hogy az adott nyomok egy bizonyos vulkánhoz köthetőek. Persze, a legtöbb kutatás esetében szó sincs ilyen könnyen értelmezhető és egyszerű dologról, mindig akad valami, ami bonyolulttá teszi a vizsgálatokat. Könnyű lenne a fák évgyűrűit segítségül hívni, mivel ezekben a kitörés egyes hatásai látványos jegyekkel rögzülnek, ám pont a Kelet-Mediterráneum évgyűrű adatsorában vannak olyan jelentős hiányosságok, amelyek miatt nem lehet egyedül e területre hagyatkozni. A globális mintákat kissé nehezebb értelmezni, ám egyéb technikákkal kombináltan már segítséget nyújtanak.

A Théra-kitörés esetében leginkább az a bonyolító tényező, hogy a szóba jöhető időszakban számos kitörés hagyott nyomot a jégmintákban, s ezek közt nem könnyű kiválasztani azokat, amelyek egyes jellegzetességek alapján feltételezhetően a keresett kitörést jelzik. Most, a PNAS Nexus folyóiratban közzé tett tanulmány szerint a korábban e kitörésnek tulajdonított, időszámításunk előtt 1628-as dátum biztosan nem a Théra kitörése volt, hanem egy alaszkai vulkán, az Aniakchak.

Az arizonai kutató egy nemzetközi csoport élén egy 2020-ban már megkezdett vizsgálatsorozat eredményét pontosította, akkor a jégminták elemzésén túl fák évgyűrűit is vizsgálták, a két adatsor egymást kiegészítve segíti ugyanis a dátum minél pontosabb meghatározáást.

Az olyan kitörések, mint a Théra ókori hatalmas robbanással járt, a klímára is mérhető hatással volt, a sztratoszférába jutó anyagok révén kissé hűlt a bolygónk, azonban ez esetben az Aniakchak II kitörése hasonlóan jelentős volt, így nehéz eldönteni a lehetséges időpontok közül, hogy melyik melyik volt. Most ebben történt előrelépés.

Igen sok jel mutatott arra, hogy a Théra-kitörés időszámításunk előtt 1628-ban lehetett. A jégfuratokban megőrzött vulkáni eredetű kénvegyületeket akkor lehet egy adott vulkánhoz kötni, ha a kénnel együtt a kitörésből eredő mikroszkopikus szemcsék, vulkáni hamu maradványai is beépültek a jégbe. Ezen szemcséket ma már olyan kifinomult geokémiai elemzéseknek lehet alávetni, hogy a szemcsékben őrzött kémiai lenyomat segítségével jó eséllyel megtalálható, mely vulkánból származott. A kutatócsoport összeállított egy pontos időrendet az antarktiszi és grönlandi jégfuratokban, fa évgyűrűkben található nyomok alapján az időszámításunk előtt 1680-1500 közti jelentős kitörésekről. Ezek közül számosról be tudták már bizonyítani, hogy nem lehetett köze a Théra-kitöréshez, most az időszámításunk előtt 1628-as dátumról pont a szemcsék geokémiai összehasonlítása révén bebizonyították a kutatók, hogy az alaszkai Aniakchak II volt a tettes. A Théra-kitörés időpontjelöltjei az időszámításunk előtt 1611, 1562-1555, vagy 1538 maradtak a lehetséges dátumok közül.

Minek köszönhető, hogy eddig az időszámításunk előtt 1628-as év volt a legjobb jelölt? Ez az esztendő olyan erős kéntartalmú réteget mutatott a jégfuratokban, ami a néhány évtizeddel ezelőtt vizsgálódó szakemberek szerint csak a Théra lehetett, pusztán a kitörés ismert óriási volta miatt. Ugyanakkor a fák évgyűrűin is megmutatkozott ennek a klimatikus hatása. Ekkor azonban még nem tudtak az Aniakchak szokatlanul nagy kéntartalmú robbanásos kitöréséről. Mára nyilvánvaló, hogy ez az alaszkai vulkán az elmúlt 10 ezer év egyik legnagyobb vulkánkitörésével írta be magát a geológiai történelemkönyvbe. Mostanra világossá vált, és így sikerült az időszámításunk előtt 1628-as dátumot kivonni a „gyanúsítottak közül”.

Hogy a megmaradt dátumok közül melyik lesz a „nyerő”, még sok munkára van szükség, de ne feledjük, egy jó 3500 évvel ezelőtti esemény után nyomoznak a szakemberek, s a további kémiai vizsgálatoknak ebben fontos szerepük lesz.

Valahol a jégrétegekben, ahol a kénvegyületek jelzik a kitöréseket, kell lennie egy aprócska hamuszemcsének, amelynek kémiai összetétele a Théra-kitöréshez köthető, már csak ezt a kis hamuszemcsét kell megtalálni.