A világ legfényesebb pulzárja
Az ausztrál CSIRO tudósait is magában foglaló nemzetközi kutatócsoport új megfigyelési technika segítségével fedezte fel a valaha talált legfényesebb, galaxison kívüli pulzárt.
A pulzárok nagy tömegű csillagok maradványai, amelyeket először 1967-ben fedeztek fel, ezek voltaképp rendkívüli sűrűségű, és ugyanilyen rendkívüli sebességgel forgó neutroncsillagok, amelyeknek még ráadásként erős mágneses terük is van. A pulzár rádió tartományban sugároz, két polarizált sugárnyalábja úgy forog, mint egy világítótorony fénykévéje.
Egy nemzetközi kutatócsoport nemrégiben az ausztrál CSIRO (Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet) rádióteleszkópjai segítségével kutatott pulzárok után, egy új módszerrel: a napszemüveg egy csillagászati megfelelőjét alkalmazva, az érkező jel polarizációját szűrve az eddigi legnagyobb fényességű pulzárt sikerült megtalálni. Az újonnan felfedezett, a Nagy Magellán Felhőben lévő, PSR J0523-7125 nevű pulzár tízszer fényesebb, mint az eddig a galaxisunkon kívül talált bármely pulzár. A felfedezésről az Astrophysical Journal-ben számolt be a csapat, amelyet Yuanming Wang, a Sydney-i Egyetem doktorandusza vezetett.
„Hatalmas meglepetés volt, arra sem számítottam, hogy egy új pulzárt találunk, nemhogy az eddigi legfényesebbre bukkanunk rá! Azonban az új teleszkópokkal, mint amilyen az ASKAP, no meg a napszemüvegével ez tényleg lehetséges” – mondta Wang. A napszemüveg kifejezéssel a kutatók arra utalnak, hogy míg a mi napszemüvegeink a látható fényben polárszűrőként viselkednek, addig ez az eszköz a rádió tartományú sugárzás polarizációját szűri.
Az ASKAP (Ausztrál Négyzetkilométeres Hálózat Felderítő) rádióteleszkóp-rendszer egy 36, egyenként 12 méteres átmérőjű antennából álló hálózat Nyugat-Ausztrália területén, Perth-től 800 kilométerre található. A legmodernebb technológia révén a világon az egyik legjobb, rádió tartományban kutató, égbolttérképező teleszkópja.
Tara Murphy professzor, a Sydney-i Egyetem kutatója vezette azt a csoportot, amely először észrevette a különleges pulzárra utaló jeleket az ASKAP adatai közt, később ezt a gyanút a dél-afrikai MeerKAT rádióteleszkópja segítségével igazolták. „Számíthatunk rá, hogy ezzel az új technológiával még több pulzárra bukkanunk rá” – mondta a professzor.
A nagy fényességű pulzárt korábban számos szokatlan tulajdonsága miatt nem találták meg a rutin felmérésekben, azonban a polarizációt használó technika alkalmas volt arra, hogy kiszúrják a szakemberek.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
