Kicsomagolós videó a NASA-tól
Az Apollo-17 által hazahozott, 50 éve fagyasztva őrzött, holdi kőzetminta vizsgálatát kezdték meg a kutatók.
Többek közt a NASA Goddard Űrközpontja kapta meg azt az 50 éves holdmintát, amelyet az új, modern eszközökkel és módszerekkel végrehajtandó elemzéseknek vethetnek alá. A kőzetminták egy részét hazaérkezésük után olyan módon tárolták el, hogy azok eredetisége semmilyen formában ne sérülhessen, annak érdekében, hogy a tudomány előrehaladtával az újabb technikákkal majd vizsgálni lehessen őket. Az ANGSA, az a program, amelyben pont ezt az egykori tervet valósítják meg, ezzel is felkészülve a jövőbeli holdra szállásokra.
A minták eddigi állapotát azonban a szállítások során is meg kellett őrizni, s ezt egy négy éven át tartó tervező munkával tudták biztosítani, ezt követően szállíthatták csak át a mintákat a Johnson Űrközpontból a vizsgálatokat végző különféle intézményekbe. Az ehhez kifejlesztett módszer és folyamat majd a következő, jövőbeli holdminták esetében is alkalmazható lesz.
Amint előkészítették a fogadó intézményt, azt is meg kellett oldani, hogy a kicsomagolás során végig fagyott állapotban maradjon a minta, ehhez egy -20 Celsius-fokos hűtőkamrát építettek, s abban helyezték el a zárt kesztyűs bokszot, ahová a mintát tették. (Az ilyen készülékben az előlapon beépített hosszú szárú kesztyűk segítségével lehet dolgozni.) A mintát a bokszban tiszta nitrogén közegben tartották, s itt darabolták fel a fogadó intézmények számára, majd újra becsomagolva, az egyedi kis darabok szárazjégben utazhattak végső vizsgálati helyszíneikre.
A vizsgált kőzetminta egy olyan sziklából származik, amely a Holdon folyamatosan árnyékban volt, így hasonló tulajdonságai lehetnek, mint a jövőbeli, a Hold déli sarkvidékére tervezett küldetések helyszínén található kőzeteknek. Épp ezért a vizsgálatok, amelyeket elvégeznek ezeken az 50 éves mintákon, a jövőbeli landolások helyéről árulkodnak majd a szakembereknek. Elemzik a bennük lévő illó anyagokat, szerves vegyületeket, illetve a nemesgázokat, amelyek a kozmikus sugárzás mennyiségével mutatnak összefüggést. A kutatócsoportok nemcsak fagyottan tárolt, hanem szobahőmérsékleten tárolt ugyaninnen származó mintákat is kaptak, s így össze is lehet hasonlítani a kétféle tárolás hatásait.