Biocement megújuló forrásokból

A Nanjangi Műszaki Egyetem (NTU) kutatói hulladék alapanyagokból – ipari karbidiszapból és emlősök vizeletéből – készítették el azt a biocementet, amelyben a kötéseket baktériumok tevékenysége biztosítja. A fejlesztésről a Journal of Environmental Chemical Engineering szakfolyóiratban számoltak be.

A karbidiszap (acetiléngyártáskor keletkező hulladék, melléktermék) a cementhez szükséges kalcium forrásaként szolgál, a vizelet a belőle kivont karbamidot biztosítja. A keverékkel, ha e célra szolgáló baktériumokat is adnak hozzá, egy homokfelületet befröcskölve elindulnak azok reakciók, amelyeknek a homokszemcsék közt kialakuló kötés köszönhető. A folyamat a mikrobiálisan serkentett kalcitkicsapódás (MICP) nevet viseli, és kalcium-karbonát keletkezik, vagyis mész, amely kitölti a szemcsék közti hézagokat, ezzel a réteg vízállóságát igen nagy mértékben növeli. Az így kezelt talajfelület nagyobb nyomást képes kiállni, mint a hagyományos cementtel készített változat.

A kutatók szerint az így készülő biobetonnal megakadályozható a talajerózió, víztározókat lehet vele készíteni partokon vagy sivatagokban. A keverék színtelen, így bármilyen külső anyaghoz adják hozzá, annak a színét fogja mutatni, vagyis nem válik tájidegenné az így kezelt, javított felület.

Különösen alkalmassá teszi ez a tulajdonsága arra, hogy kőfaragványokat, műalkotásokat restauráljanak a segítségével, s az új anyag egyik tesztjében is ezt használták ki: a Dacu sziklafaragványok világörökségi helyszínén egy kőből faragott Buddha-szobor letört ujjainak helyreállításánál alkalmazták.