A maják fogdíszei gyógyhatásúak is lehettek
Számos olyan maja fog maradt fenn, amelyeket ékkövekkel díszítettek, egy új kutatás szerint ennek nemcsak esztétikai, hanem gyógyító szerepe is lehetett.
A dekoratív fogászat, fogékszer ma is divatos, ám a klasszikus maja korban, a síkvidéki maják körében rituális szerepe is volt a fogakra erősített ékköveknek. Egy újonnan, a Journal of Archaeological Science: Reports szakfolyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint az ékkövek felerősítéséhez használt anyagok gyógyhatásúak lehettek.
Egy amerikai-mexikói kutatócsoport a maják fogdíszeit rögzítő anyagokat, illetve fogtöméseik anyagait elemezte, a bennük található szerves összetevőket mérték fel, spektroszkópia és kromatográfia speciális módszereinek segítségével. Ezek az anyagok nemcsak az ember élete végéig tartottak, hanem az azóta eltelt évszázadokat is túlélték.
A klasszikus periódus (időszámításunk szerint 200-900 között) idején sok síkvidéki maja rakatott jáde, türkiz vagy más ékkő díszt az elülső fogaira. Ehhez a maja fogász lyukat fúrt a fogzománcba és az alatta lévő dentinbe, majd némi kötőanyag segítségével beleragasztotta az ékkövet, végül lezárta a díszt. Ez a dekoráció gyakran a felnőttkorba lépéssel járt együtt. A kötőanyagok igencsak ellenállóknak bizonyultak, mivel a régészeti leletek közt lévő díszített fogak felében még ma is benne vannak az ékkövek. Korábbi vizsgálatok már felmérték, miféle szervetlen vegyületek kerültek e rögzítőanyagba, azonban ezek önmagukban nem voltak ragadósak, így nem lehetett volna csupán velük rögzíteni a köveket. A hozzáadott szerves kötőanyag mibenléte sokáig kérdéses volt.
Most az elvégzett elemzések során 150-féle szerves vegyületet találtak, közös volt a ragasztóanyagokban, hogy mind tartalmazott valamiféle gyantát, amelynek víztaszító hatása is ősidők óta ismert volt. A keverékek „receptje” helyszínenként eltért, vagyis a helyi fogászok a helyben rendelkezésre álló anyagokból állították össze a saját ragasztóanyagaikat. Arra is fény derült az elemzésből, hogy a keverékek egyes helyeken fenyő és zsálya antimikrobiális hatású kivonatait tartalmazták, míg másutt szintén növényi, gyulladásgátló hatású összetevőket azonosítottak. Ezek az összetevők pedig meggátolhatták azokat a káros folyamatokat, amelyek a megfúrt és ékkővel felszerelt fogban megindulhattak volna.
A maják számára fontos lehetett a száj egészsége, Palenque egyik uralkodójának például, aki 80 évesen halt meg, szinte mindegyik foga megvolt még halála idején, s egyik sem volt lyukas.
Így szaltóznak a világ legcukibb akrobatái
A gömböcugrókáknak nemcsak a nevük, de küllemük is igen cuki, az egyetlen gond velük, hogy rendkívül aprók, így nehéz őket megfigyelni.
A nyomozók csak a filmekben oldják meg egyedül a rejtélyeket
Emberi történetek kíváncsi kutatója az igazságügyi antropológus: Dr. Dudás-Boda Esztert kérdeztük szakmájáról.
Terepjáróval ereszkedtünk le a 85 millió éves lelőhelyhez
Ősi Attila paleontológussal indultunk offroad üzemmódban egy bánya mélyére.
Több ragadozó is lecsapott a 20 millió éve élt tengeritehénre
A miocén időszakban élt állatot először egy krokodil támadta meg, majd egy tigriscápa marcangolta a testét.
Réz szennyezte az egyiptomi piramisok környezetét
Ez lehet az első, emberi tevékenységhez köthető fémszennyezés, ám egyúttal történelmi-régészeti jelentősége is van.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
