A James Webb-űrteleszkóp a Naprendszert is figyeli

A NASA Goddard Űrközpontja arról számolt be, hogy mit és miként láthat az űrteleszkóp a Naprendszer objektumaiból.

Munkája során az űrteleszkóp a csillagok közt pásztáz, s a távoli objektumokra ráállva készíti majd felvételeit. Arra is képes lesz, hogy a távoli csillagos égi háttér előtt viszonylag közel, a Naprendszerben lévő és gyorsan mozgó égitestekre is ráálljon, s kövesse ezek mozgását, legyen szó egy bolygóról, annak holdjáról, vagy épp egy üstökösről, kisbolygóról.

Nemrégiben fejezte be az űrteleszkóp irányító csapata azt a tesztet, amelyben egy közeli objektumot fogott be látómezőjébe és követte ennek mozgását.

No de miért is kell egy ekkora teljesítményű űrteleszkóp a közeli égitestek vizsgálatához? Az űrteleszkópok segítenek adnak abban, hogy egy későbbi űrszonda küldetését mely égitestre lehet majd irányítani, így például a Hubble segítségével találtak rá az Arrokoth-ra, arra az égitestre, amelyet a New Horizons űrszonda a Pluto után felkeresett.

Az űrteleszkópokkal olyan megfigyeléseket is el lehet végezni, amelyekre nincs épp arra járó űrszondánk, így a Hubble végez hosszú távú vizsgálatokat az Uránusz vagy a Neptunusz távoli világain is, e megfigyelések számos felfedezéshez vezettek már.

A Webb műszerének közeli, mozgó célpontra való fókuszálását egy fő kisbolygóövben lévő aszteroidán, a híres serpáról elnevezett (6481)Tenzing nevűn tesztelték. A célpontot 40 lehetséges kisbolygó közül választották ki, és pusztán annak okán esett rá a választás, hogy a névadó Tenzing Norgay mekkora sikert ért el az Everesten, így az égitest neve önmagában sikert sugalló volt.

A Webb működésének első évében a megfigyelésre fordítható idő 7 százalékában a Naprendszer valamely objektuma lesz a célpont. „Az egész Naprendszerből lesznek megfigyelendő égitestek, mint az óriásbolygók, a Szaturnusz gyűrűrendszere, megvizsgálunk számos Kuiper-öv objektumot, elemezzük a Mars légkörét, részletes méréseket végzünk a Titánon.” – mondta el Heidi Hammel, a James Webb-űrteleszkóp Naprendszer-megfigyelésért felelős tudományos munkatársa.

Külön kihívást jelent majd a mélybeli óceánokat rejtő égitestek vizsgálata, így például az Europa nevű Jupiter-holdé. Emellett a Webb folytatni fogja a Hubble megfigyeléseit a Neptunusz és az Uránusz esetében, és persze más műszerezettségének köszönhetőn ezek részint eltérő adatokat is fognak adni majd.

A Webb által begyűjtött Naprendszer-felvételek és mérések adatai legnagyobb részben bármely kutató számára ingyen hozzáférhetőek lesznek.