Svájci cetek

Svájcban 20 millió éve nem az Alpok hegyeit, hanem hullámzó tengert találtunk volna, s egy új kutatás az ebben élt cetfélék csontjait vizsgálta meg.

A Zürichi Egyetem Őslénytani Intézetének kutatói számoltak be arról a felfedezésről, amelyet a PeerJ folyóiratban publikáltak, s amelyben eddig nem ismert cetféléket mutattak be. 20 millió évvel ezelőtt, miközben melegedett a klíma, egyre magasabb tengerszint is járt ezzel, elárasztva Európa akkori alacsonyabban fekvő térségeit. A mai Svájc egy keskenyebb tengerrészhez tartozó terület volt, Európa déli fele jórészt szigetek formájában létezett, s amelynek vizeit cápák és más halak, kagylók, tengerisünök és delfinek lakták.
A zürichi paleontológusok nemrégiben 300, e korszakból származó cetféle ősmaradványát vizsgálták át, az ország legnagyobb őslénytani gyűjteményeiből, amelyben legnagyobb részben fogtöredékek, csigolyák, és a belső fül csontjai várták a vizsgálatot. A csontok egy igen erős tengeri áramlás segítségével kerültek egy helyszínre annak idején, az egykori állatok testét magával vonszolta az áramlat, majd lerakta. Ezek megkövülve az Obere Meermolasse nevű üledékes kőzetrétegbe zártan maradtak fenn napjainkig.
A kutatások szempontjából a belső fül különösen érdekes csontokból áll, ezek nemcsak az egykor élt állatok hallásáról árulkodnak, de alkalmasak arra is, hogy a tulajdonságaik alapján az egykori tulajdonosukat faj szinten azonosíthassák a szakemberek. Különösen igaz ez az olyan töredékes maradványok esetében, mint a svájciak, így sikerült a kutatóknak két, Svájcból eddig ismeretlen, mára kihalt delfincsalád képviselőit is megtalálniuk.
Számítógépes mikrotomográfia segítségével vizsgálták meg a csontokat, s az így készült felvételek alapján sikerült a lágyrészeket digitálisan kipótolni, és 3 dimenzióban rekonstruálni az egykori delfinfélék belső fülét. Ez adott lehetőséget arra, hogy azonosítsák az állatok hovatartozását, s kiderítsék, hogy a két állatcsoport a mai ámbrás cetek, illetve óceánokban élő delfinek ősi rokonai voltak.