Zsuzsanna, Tiborc, Klára2022. augusztus 11., csütörtök
Tudomány

Amit a majomhimlőről eddig megtudtunk

2022.05.25.Jeki Gabriella
National Geographic Magyarország

Ez a himlővírus jól meghatározható terjedési mintázatokat mutatott az eddigi járványokban.

A vírus elektronmikroszkópos képe
Forrás: CDC/ CYNTHIA S. GOLDSMITH

 

Egy Afrikára jellemző zoonózis, a majomhimlő vírus okoz fertőzéseket a nyugati világban, ami igen váratlanul ért minket. Szakemberek szerint mindez egy újabb példája annak, hogy mennyire határtalan lehetőségei vannak egy-egy ritka fertőző ágensnek a modern világban. dr. Kemenesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium virológusa szerint az már látszik a vírusgenomon, hogy egy behurcolás eredménye: az eddigi adatok szerint az első fertőzött férfi Nigériában járt, ami alapító hatással bírt.

„A majomhimlő semmiképpen sem hasonlítható a COVID-19-hez, hiszen ez egy emberről-emberre nehezebben, közeli testkontaktus révén terjedő fertőzés. Egy tipikusan a trópusokra, Afrika bizonyos régiójára jellemző zoonózisról van szó. Egy himlővírus azonban jobban meghatározható terjedési mintázatokat mutat, ezért nem várhatóak olyan komoly esetszámok mint például a COVID-19 esetében, új esetekre igen, pandémiára pedig nem számítanak a kutatók. Korábban is voltak behurcolt esetek, de minimális terjedéssel. A mostani esemény érdekessége az, hogy egyelőre járványügyileg nem lehet az eseteket egymáshoz kötni és a terjedés módja is csak részben, bizonyos esetekben pedig még nem ismert. Ennek feltárása folyamatosan zajlik, és amíg nem teljes a kép, addig nem tudunk konklúziókat levonni. Ezért is kiemelt fontosságú például a genomikai elemzés” – mondta dr. Kemenesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium virológusa, akik maguk is foglalkoznak orthopoxvírusokkal a pécsi laboratóriumban; sok másik mellett a majomhimlő is ebbe a csoportba tartozik.

Ahogy arra a szakember rámutatott, a legtöbb zoonózisnál az úgynevezett természetes gazda nem ismert. A majomhimlőnél viszont ismert, hogy azt a Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók hordozzák, közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus. A Poxviridae hatalmas víruscsaládba, ezen belül az úgynevezett Orthopoxvirus vírok közé tartozik és tipikus zoonótikus, tehát állatról emberre terjedő fertőzésvírus. Ez viszont megteremti az eshetőségét annak, hogy egy városi patkányállomány is felveheti.

A rágcsálók igen jelentős gazdának számítanak más himlővírusoknál is. A majomhimlő neve ebben a tekintetben kissé félrevezető, elsőként majmokból sikerült kimutatni, ám azóta tudjuk, hogy a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrási eseményt követően emberről emberre is képes terjedésre.
Forrás: Virológiai Nemzeti Laboratórium

 

„A majomhimlő jelenleg enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre. A kezdeti tünetek könnyen összekeverhetőek más megbetegedéssel, ami miatt akár egy szimpla megfázásra is gondolhatunk az épp induló légkondicionáló szezon miatt. Ilyen tünetek lehetnek többek között fáradtság, egy kis láz, nyirokcsomó duzzanat, izomfájás, hátfájás. A karakterisztikus kiütések csak 1-3 nappal ezt követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon hangsúlyosak. De egy-egy terjedési esemény során leginkább a családtagok, közeli hozzátartozók kerülnek látókörbe. Jóval kevésbé elképzelhető olyan helyzet, hogy a buszon ülve légúti terjedéssel megfertőződünk” – magyarázta Kemenesi Gábor.

Majomhimlő vírus okozta kiütés. – 1971/Libéria
Forrás: Smith Collection/Gado/Getty Images

A majomhimlő vírust 1958-ban fedezték fel majmokban – innen ered az elnevezés – és emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Eddig csupán szórványosan megjelenő emberi eseteket és Afrikában kisebb-nagyobb járványokat dokumentáltak ezzel kapcsolatban.

Lássuk, mik a legfontosabb információk a majomhimlővel összefüggésben!
• Állatról, a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében kiütéseivel történő érintkezés során terjed, míg emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által kontaminált felületekkel (például ruha, ágynemű) való érintkezéssel.
• Az inkubációs idő, tehát a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időtartam nagy általánosságban 5-től 13 napig tart.
• A kiütések (más himlőfertőzéshez hasonlóan) kiemelkednek, feltelnek majd idővel kifakadnak és leszáradnak.
• A tünetek 2-4 hétig eltarthatnak.
• Specifikus, célzott gyógyszeres terápiára nincs lehetőség, csak úgynevezett támogató kezelésre, bár 2021-ben Amerikában engedélyezésre került egy himlővírus-ellenes antivirális szer.
• Az eredetileg fekete himlő ellen készült vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak ellene, ezek fertőzést követően és fertőzés megelőzési céllal is alkalmazhatóak.
• Két, genetikailag elkülönülő variánst ismerünk: a Kongó-medence variáns és a Nyugat-Afrikai variáns (ez utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre, most ezzel van dolgunk).

Kemenesi Gábor szerint a szakértők nem számítanak a COVID-19-hez mérhető járványra, ám ettől függetlenül is szükségesnek tartják a célzott kommunikációt, amit többek között már Belgiumban és Franciaországban elkezdtek a hatóságok. A mostani esetek hátterében álló terjedésnél néhány klaszternél szóba került a szexuális kontaktus során történő közeli érintkezés, így erre külön fel is hívták a figyelmet. Bizonyos esetekben a tünetek rendkívül enyhék, kevés kiütéssel járó állapottal kerültek leírásra, így különösen fontos az érintett közösségek tudatos magatartása.

Jelenleg világszerte komoly felderítőmunka zajlik a majomhimlővel kapcsolatban. Virológiai és epidemiológiai szempontból azonban bizonyára sok fontos újdonságra fog még fény derülni a közeljövőben. És bár Dr. Kemenesi Gábor úgy gondolja, hogy a járványügyi felderítés során még érhetnek minket meglepetések, ám továbbra is alacsony esetszámról van szó és egy olyan vírusról, amelynek terjedési tulajdonságai egészen mások és nem is mérhetőek a koronavírusoknál tapasztaltakhoz.

Hozzászólások

A csomagszállító drónok előnye

A csomagszállító drónok előnye

A csomagszállítás energiahatékonyságának vizsgálatában feltárták, milyen szállítási mód mekkora üvegházgáz-kibocsátást eredményez.

Mamutagyar CT-vizsgálata

Mamutagyar CT-vizsgálata

Egy új technológia segítségével egyben sikerült egy egész mamutagyart CT-vizsgálatnak alávetni.

Mit adtak nekünk a rómaiak? Vízvezetéket – és vízkövet!

Mit adtak nekünk a rómaiak? Vízvezetéket – és vízkövet!

Ha az ókori Róma építészetére gondolunk, az első közt jutnak eszünkbe a mesterien megépített vízvezetékek, amelyekben azonban vízkő is kirakódott.

Béla elveszett lábujja

Béla elveszett lábujja

Az ajkait nevű borostyán rejtette az első magyarországi ős-darazsakat, amelyek a kréta időszakban repkedtek a mai Ajka közelében ekkor élő trópusi erdőségben.

A pókok is alszanak, és lehet, hogy álmodnak is

A pókok is alszanak, és lehet, hogy álmodnak is

Egy újonnan közzé tett kutatási eredmény alapján úgy tűnik, a pókok se vetnek meg egy kis szundikálást, amely közben a REM-fázisú alváshoz hasonló testi jeleket mutatnak.

National Geographic 2022. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 600 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket