Finnyás dögevők
Amikor az ember a városi kukákban turkáló mosómedvékre vagy más, dögöt fogyasztó állatra gondol, nem a finnyásság az első szó, ami eszébe jut a jelentről.
A Georgiai Egyetem számolt be arról a vizsgálatról, amelyben a dögöt is fogyasztó húsevők étrendjét mérték fel, választási lehetőség esetében. A Food Webs szakfolyóiratban közzé tett tanulmány szerint, ha növényevő és ragadozó teteme is rendelkezésre állt, a dögevők a növényevőt, például csirkét vagy kacsát részesítették előnyben.
A vizsgálatokhoz a kutatók kamerákat szereltek fel egy dél-karolinai folyóparti helyszínen, és elhullott, a táplálkozási lánc különböző pontjain lévő madarak tetemeit helyezték el a látóterükben. Csirke, kacsa, illetve két keselyűfaj tetemei kerültek ki, azonos mennyiségben, majd a kamerák rögzítették, hogy az érkező dögevők melyiket választották ki maguknak. Olyan állatok érkeztek, mint például prérifarkas, varjú, vaddisznó, illetve fehérfejű rétisas, ezek mind a csirkén és a kacsán lakmároztak, és minden egyes tetemet eltüntettek. Összességében a leggyakoribb dögevő a prérifarkas volt, utána pedig az oposszumok következtek.
A felvételek szerint a legkevesebbet a keselyűk tetemeiből ettek az erre járó dögevők, így az oposszum és a prérifarkas, ám mindössze azok negyedét ették meg, néhányba belekóstoltak, de aztán otthagyták.
Miért alakult ki ez a viselkedés?
A kutatók azt a meglehetősen észszerű magyarázatot találták, miszerint a dögöt fogyasztók egészségügyi okból kerülték a dögevő állatok tetemeit.
A keselyűtetemek sokáig a terepen voltak, ezért a mikrobák és a rovarok feladata volt eltüntetni őket, a bennük lévő tápanyagok helyben hasznosultak. Azonban ugyanez lehet annak is az az egyik oka, hogy elkerülték őket a dögevők, azok ugyanis nagyon valószínű, hogy az e dögökben elszaporodó kórokozó mikrobákat kerülik.
Emellett, a növényevő és a húsevő állatok tetemének más a tápanyag-összetétele (ha nem is olyan nagyon sokban, de különböznek), az se kizárt, hogy ez is a növényevők melletti választást segíti.
A dögfogyasztás ökológiai hatását meglehetősen keveset tanulmányozták eddig, a mostani kísérletek is rámutatnak azonban, hogy bőven vannak még feltáratlan részletei ennek a táplálkozási módnak is.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Bevonattal növelhető a melegházak terméshozama
A természetes fényt hasznosító bevonat a növények számára használható hullámhosszúságúvá alakítja a beérkező napfényt, ezzel kiváltható a mesterséges világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
