Mit ettek az első ausztrál emberek?

Nemrégiben azonban egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült azonosítani a madarat, mégpedig a tojáshéj töredékeinek elemzése útján. A kutatók a PNAS folyóiratban számoltak be arról a vizsgálatról, amely elvezetett az azonosításhoz.

Az ember kb. 65 ezer éve érkezett meg a déli kontinensre, Ausztrália korai lakói mindegy 55-50 ezer évvel ezelőtt tojást ettek, rengeteg lelőhelyen megtalálták a héjdarabokat, amelyek egy részén hőkezelés nyomai (korom, égés) is felismerhetőek, ám azt nem tudni, hogy melyik madár tojásai voltak ezek. A tojáshéjak egy részén felismerhető, hogy emutojás volt, ezeket 55 ezer évvel ezelőtt már ették, és egészen a közelmúltig rendszeres volt a lelőhelyeken. Eddig nem tudtuk mi volt a másik, nem felismerhető tojás?

A Genyornis (a lúdalakúak közé tartozó 2 méteres madár) és a Progura (egy közepes méretű pulykaféle) nevű madarak voltak a jelöltek, sem alaktani, sem geokémiai módszerekkel lehetetlen volt megállapítani a töredékes tojáshéj-maradványokból, hogy melyik állaté volt.

A kutatócsoportnak most a tojáshéjakból, azok ásványi összetevői közé zárt zugokból sikerült fehérjéket kivonni, amelyek sorrendjének azonosításával a tojás tulajdonosát beazonosíthatták: az őslakók a Genyornis newtoni tojásával táplálkoztak.

A Genyornis egy röpképtelen, ősi madárfaj volt, amely valószínűleg csapatokban járta be erős lábain az ausztrál kontinens tájait 2 méternél is nagyobbra nőhetett, 220-240 kilós volt, a tojásai dinnye méretűek és kb. 1,5 kilósak voltak. Az ausztrál megafauna tagja volt, azon állatok közé tartozott, amelyek az ember megérkezését követő néhány ezer évben kihalt. Bár magát a madarat lehet, hogy nem is vadászták, legalábbis erre utaló jeleket nem találtak a lelőhelyeken, azonban a tojásokat előszeretettel fogyasztották. Könnyen elképzelhető, hogy a tojások vészes fogyatkozása vezetett el a faj kihalásához.