A nagy fehér cápa miatt halt volna ki a megalodon?

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója vezette nemzetközi csoport nemrégiben a Nature Communications folyóiratban közölte új elméletét a megalodon végzetéről, az óriás őscápa étrendjét tárva fel.

Az Otus megalodont, az óriásfogú cápát nem kell bemutatni, az őslénytani közelmúlt egyik legismertebb, legtöbb fantáziát megmozgató, talán 20 métert is elérő óriása 3,6 millió éve tűnt el. A kihalásához számos ok vezethetett el, ám az életmódnak, a zsákmányért versengésnek és az étrendnek valószínűleg kulcsszerepe lehetett.

A kutatók a fogakba zárt cink izótópösszetételét vizsgálták meg, mint számos kihalt cápa esetében, köztük az óriásfogú cápák vagy a korábban élt és ma élő nagy fehér cápáknál. A cink segítségével azt lehet megállapítani, hogy az állat a táplálkozási lánc mely pontjáról gyűjtötte be saját zsákmányát. Az étrendről általában a szén és nitrogén stabilizotópok segítségével szoktak tájékozódni, amelyet a kollagénből lehet kivonni, azonban ilyen időskálán a kollagén már nem képes fennmaradni, így ez a módszer nem kivihető. A kutatók által most először használt cink stabilizotóp-vizsgálat révén a fogzománcba épült cink azonban hasonló módon mutatja meg az egykori állat étrendjét.

A mérések igazolták, hogy az óriásfogú, ősei és közeli rokonai is csúcsragadozók voltak, s mind a táplálkozási lánc felsőbb szintjéről ejtettek zsákmányt maguknak. „Ami azonban különösen érdekes volt, az az, hogy a korai pliocénban az észak-karolinai cápák fogainak cinkizotópjai szerint igen jelentős átfedés volt a korai nagy fehér cápák és a sokkalta nagyobb termetű óriásfogúak tápláléka közt” – mondta Michael Griffiths, a New Jersey-ben lévő William Paterson Egyetem professzora, a kutatás egyik résztvevője.

Ez alapján a kutatók úgy vélik, hogy legalább részben ugyanazokra az állatokra vadászhattak a megalodonok és a korai nagy fehér cápák. „Bár még további bizonyítékokra is szükség lesz, az eredményeink megerősítik azt az elképzelést, miszerint a korai pliocén nagy fehér cápái étrendi versenytársként jelentek meg a megalodon mellett” – tette hozzá Kenshu Shimada, a chicagói DePaul Egyetem professzora, a kutatás résztvevője. A kutatást vezető Jeremy McCormack kiegészítette: „Az eredményeink igazolták, hogy a cinkizotópok használhatóak az évmilliókkal ezelőtt kihalt állatok étrendjének és a táplálkozási ökológiájának vizsgálatára, s e módszer alkalmas más kihalt állatcsoportok, így akár az emberelődök vizsgálatának esetében is.”