Szelek fala

A Floridai Nemzetközi Egyetem építette meg azt a kutatóintézetet, amellyel a hurrikánokban uralkodó viszonyokat lehet szimulálni, s az így megszerzett tudással megelőzni, enyhíteni a klímaváltozással erősebbé, gyakoribbá váló viharok károkozását. A „Szelek fala” nevű intézmény egy hangár építményében foglal helyet, és 12 óriási, egyenként 1,8 méteres turbinából áll. A turbinák mögött az áramló levegő útját leszűkítve érhetik el azokat a hatásokat, amelyekkel egy tárgynak a valódi hurrikánok esetén is szembesülnie kell. Olyan körülményeket igyekeznek szimulálni, mint a 2019-ben a Bahamákat letaroló Dorian (ez onnan vált emlékezetessé, hogy Trump akkori elnöknek erről jutott eszébe az a „világmegváltó” ötlet, hogy atombombával kellene megsemmisíteni a hurrikánokat), vagy a 2015-ben Mexikót elsöprő Patricia, 300 kilométer per óra környéki szélsebességekkel.

Az intézmény ötlete az Andrew hurrikán 1992-es pusztítását követően született meg – számolt be a The Conversation – majd ezelőtt 10 évvel valósult meg. A Szelek fala 257 kilométer per órás szélsebességhatára hamarosan kevés lehet az életszerű szimulációkhoz: a Dorian 296 kilométer per órás, a Patricia pedig 346 kilométer per órás széllel tombolt. Az 5-ös kategóriát tekintettük eddig a legerősebbnek a hurrikánok közt, azonban könnyen lehet, hogy hamarosan szükség lesz a 6-os kategória bevezetésére is.

A Szelek fala persze nemcsak a szél, hanem az eső szimulációjára is alkalmas, ezt nagy erővel kispriccelő vízsugarakkal éri el. A szél és a szélben verő eső útjába lehet helyezni bármilyen tárgyat, amelynek a viharállóságát meg kell vizsgálni, mérni. Pontosan mérhetőek egy-egy épület egyes pontjain jelentkező hatások, így például azok az örvények, amelyeknek köszönhetően a szél letépi a tetőzetet, de mérhető az is, hogy miként száll a szétrombolt ház törmeléke. Amikor a Dorian lecsapott a Bahamákra (lásd a lentebbi videón), számos gyenge házat pillanatok alatt szétkapott, ám ezek repkedő törmelékei azokat a házakat is károsították, amelyek egyébként a viharálló építkezésnek köszönhetően kibírták volna a hurrikán széllökéseit. A Szelek fala tesztjei bemutatták, miként képes dominóhatást kiváltani egyetlen elpusztított épület törmelékei.

A Szelek fala lehetővé teszi az újonnan tervezett építmények vihartesztjét még azelőtt, hogy éles helyzetben derülnének ki annak gyenge pontjai. Kamerák és érzékelők sokasága segíti a mérnökök, tervezők munkáját, így a tetőzetek vagy épp a napelemek szélállóságát is tesztelték már itt, de talán a leglátványosabb egy aktív tetővédő eszköz tesztje volt, ahol láthatóvá tették a pusztító hatású örvénylést is.

A tesztekből rengeteg hasznos, gyakorlati információt sikerült begyűjteni, például azt, hogy a trapéz-szerű alak és a legömbölyített élek jobban ellenállóvá teszik az építményeket, de tesztelni lehetett néhány olcsó megoldást is, amelyekkel megerősíthető egy-egy épület. Kiderült, milyen típusú szeggel lehet a legtartósabban megerősíteni a tetőelemeket, vagy mik azok a kivitelezési hibák, amelyekkel akár pár centis eltérés esetén is sokkal kevésbé lesz szélálló a ház.

A klímaváltozással szeretnének a szakemberek lépést tartani, ezért már tervezik az újabb létesítményt, amelyben 322 kilométer per órás szelet tudnak majd generálni, és egy medencéje is lesz, ahol a hat méter magas hullámokkal járó vihardagályok hatásait vizsgálhatják. Ez az intézmény a jelenleginél komplexebb, a teljes hurrikán eseményeit átfogó vizsgálatokat tesz majd lehetővé.