A pitypang döntései
E közönséges növény terméseinek terjedése az időjárástól függ, a viselkedésének titkait pedig robotok tervezéséhez is fel lehet használni.
Ha megtudjuk, mi alapján dönt a pitypang arról, hogy elszórja-e a magjait, a növények klímaváltozásra adott válaszát is jobban megérthetjük majd. A pitypang repítőszőrös magvai kiváló repülők, a természet legjobbjai közt vannak, és megfelelő széllel akár 100 kilométerre is juthatnak anyanövényüktől. E sikerüket részint annak köszönhetik, hogy az időjárástól függ, mikor indulnak útnak. Eddig azonban senki se tudta, miként is érzékelik a környezeti hatásokat, s miként reagálnak rájuk ilyen hatékony módon. Az Imperial College London kutatói egy nemzetközi kutatócsport élén vizsgálták meg a pitypang döntéseit, s az eredményeiket a Nature Communications folyóiratban közölték.
Kísérleteket végeztek, a pitypangokat egy szabályozható páratartalmú kamrába helyezték, és vizsgálták a viselkedésüket: számtalan nagy részletességű felvételt készítettek különféle módszerekkel, illetve elektronmikroszkóppal is megvizsgálták az egyes fázisokban lévő magvak repítőszőreit.
Minden egyes pitypang magot egy vékonyka cső köti össze a mintegy 100 kis szőröcske alkotta „ejtőernyővel”, s amikor a mag elszakad a virág fejétől, e szőrök fognak szelet s repítik el lehetőleg az anyanövénytől távolra a magot. Az ejtőernyő szőröcskéi összébb csukódnak nedves időben, ami egyúttal azt is jelzi a növénynek, hogy nincs elegendő szél a repüléshez. Száraz, szeles időben azonban a szőröcskék kitárulnak, s ezzel elősegítik a saját repülésüket.
A szőrök aktív energiabefektetés nélkül nyílnak és záródnak (lásd az animációban), valamiféle aktuátor jellegű, a jelet mozgássá átalakító szerkezet segítségével.
Az „ejtőernyő” közepe érzékeli a légnedvességet, gyakorlatilag felveszik a vízmolekulákat a levegőből, s a víz jelenlétére válaszolnak az ernyőcske összébb zárásával, a víz hiányára a kinyitásával. E jel alapján „döntik el” a pitypangok, hogy repüljenek-e a magvaik.
Kiderült az is, hogy az ernyőcske közepén lévő aktuátor csőszerű, sugárirányúan elrendezett felépítésű, ami azt biztosítja, hogy minden ernyőszálacska egyformán reagáljon a légnedvességre. Ahogy az aktuátor felveszi a nedvességet és megduzzad, becsukódnak a szőrük, s ahogy kiszárad és összezsugorodik kissé az aktuátor, a szőrök szét tudnak nyílni. A módszer igen egyszerű, és mégis rendkívül hatékony.
A felfedezett mechanizmust számítógépes modellel is szimulálták, ez tud majd később lágy robotok tervezésében is segítséget nyújtani.
A kisebb sörös pohár kisebb fogyasztáshoz vezet
Az alkohol káros hatásait talán nem kell külön hangsúlyozni, így a fogyasztás mindennemű csökkentése jó hír egészségügyi szempontból is.
Önkénteseket keresnek Krausz Ferenc kutatási programjába
A H4H Programba már tízezer ember jelentkezett, de további alanyokra van szükség.
Egyre nő a rövidlátó gyerekek száma
A számok évtizedek óta emelkednek, 2050-re több mint 740 millió rövidlátó gyerek és kamasz lesz a világon.
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
