Rekonstruálták a harcban elpusztult masztodonbika életét

Joshua Miller, a Cincinnatii Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban egy masztodon agyarán végeznek kémiai analízist. A vizsgálatról a Michigani Egyetem oldala számolt be. Az állat 13 200 éve pusztulhatott el egy párzási időszak során, egy rivális hímmel folytatott küzdelemben. Az elefántszerű, nyolctonnás példány maradványait Indiana államban tárták fel 1998-ban, a Buesching nevű egyed koponyájának jobb oldalát egy másik bika agyara szúrta át.

Millerék az agyart vizsgálva következtetni tudtak Buesching vándorlásaira. Úgy tűnik, a mai Indiana állam északi része a hím kedvelt nyári párzási területe volt, a régió mintegy 160 kilométerre feküdt téli otthonától. A masztodon élete utolsó három évében minden szezonban megtette az utat, de az adatok alapján Buesching Michigan középső és déli részén is sok időt töltött.

Daniel Fisher, a Michigani Egyetem paleontológusa annak idején részt vett az ásatásban. A kutató a bika a jobb állapotban konzerválódott jobb agyarából vágott egy vékony mintát, melyen aztán izotópos analízist és egyéb elemzéseket végeztek, hogy rekonstruálják életét. Az agyarba a növekedés során beépülő oxigén- és stronciumizotópok sokat elárulnak az adott egyedről, a bika mozgásának megértéséhez egy speciális modellt is kifejlesztettek.

Úgy tűnik, a hím 34 éves korában pusztult el. Az állat eredetileg Közép-Indianában mozoghatott, majd mint a mai elefántok esetében, a hím fejlődése egy bizonyos pontján levált a nőstényekből álló csordáról. Ezt követően Buesching már nagyobb távokat tett meg, havonta akár 32 kilométert is sétálhatott. Mozgása szezonális ingadozást mutatott, Miller szerint a példány a melegebb időszakban mindig ugyanoda indult el.

A csapat következő célja, hogy más masztodonok esetében is elvégezzenek hasonló vizsgálatot.