Ez a két őskrokodil egykor a mi őseinken lakmározhatott

Az Iowai Egyetem vezette azt a kutatócsoportot, amely kiderítette, hogy az egykori krokodil nemcsak emberelődökkel táplálkozott, hanem törpekrokodil létére óriási termetű is volt. Két, 15-18 millió évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt, eddig ismeretlen krokodil kövületeit azonosította a kutatócsoport, s kiderült, az óriás törpekrokodil a ma Nyugat- és Közép-Afrikában élő törpekrokodilok rokona volt. Az ős azonban még nem volt oly kicsiny (kb. 1,5 méteres), mint a maiak, egyedei akár 3,8 méteresre is megnőttek, s valószínűleg a legádázabb ragadozók lehettek, amelyekkel a kor élőlényei találkozhattak. Valószínűleg bármire lecsaphattak, amit csak értek, így a folyókhoz inni térő emberősökre is (a nyitóképen kissé túlzó az emberi alak feltüntetése, 15-18 millió éve még nagyon nem így festettek az emberősök).

A The Anatomical Record szakfolyóiratban közzé tett tanulmány szerint a két most leírt faj, a Kinyang mabokoensis és a Kinyang tchernovi is rövid, tömpe orral, valamint kúp alakú fogakkal rendelkezett, s az orrlikaik inkább kissé előrébb néztek, s nem felfelé, mint a modern krokodilokéi. Ez alapján a kutatók úgy vélik, sokkal inkább az erdőkben lapulva vadászhattak, s nem a víz volt az elsődleges elemük.

„Úgy nézhettek ki, mintha széles, boldog mosoly ülne a képükön, azonban lerágták volna az ember arcát, ha esélyük adódott volna rá” – mondta el Christopher Brochu professzor, a kutatás egyik résztvevője.

A két krokodilfaj a kelet-afrikai hasadékvölgy területén élt, a jelenkori Kenya helyén, a miocén elejétől közepéig terjedő időszakban, amikor e térségben sűrű erdők voltak. Mintegy 15 millió éve azonban véget ért a miocén klímaoptimum, s ezzel a környezet is átalakult, ami elhozta e két krokodilfaj végzetét is. A régió kevesebb esőt kapott, s ezzel az erdők egyre inkább visszahúzódtak, a helyüket füves térségek, szavannák foglalták el.

A ma élő törpekrokodil kizárólag erdős területek vizes élőhelyein fordul elő, hasonló lehetett az ősi fajok környezeti igénye is. A körülmények átalakulásával azonban elmúlt a számukra kedvező időszak, feltehetően ez okozta a vesztüket, ám ezek a változások hozták el az emberelődök számára a felemelkedés lehetőségét, így végül mi kerültünk ki nyertesen az évmilliókkal ezelőtti „vacsoracsatából”.

Brochu azonban hozzátette, hogy a krokodilfajok kihalásának okait pontosabban is meg kell még vizsgálni, más krokodilfajok (így a nílusi krokodil) elődeinek itteni megjelenését is bele kell venni e vizsgálatokba. Sajnos a 15-7 millió évvel ezelőtti időszak meglehetősen hiányos leletei nem sokat segítenek e felmérésekben.