Az emberi középfül eredete
A fülünk három apró csontocskája közvetíti a hangok rezgéseit, ezek nélkül nem érzékelnénk a hangokat.
A fülünk e régiója, amint azt embriók és kövületek is bizonyítják, a halak légzőnyílásaiból alakult ki, azonban a légzőnyílás eredete régi rejtély a gerincesek fejlődésében és eddig a homályba veszett. A 20. században számos tudós kereste a legkorábbi gerincesek teljes kopoltyút alkotó légzőnyílását, amelyet a nyelvcsont és az állkapocs közti helyre valószínűsítettek, azonban száz év alatt se sikerült a nyomára bukkanni. Nemrégiben azonban egy, a Kínai Tudományos Akadémia Gerinces Paleontológiai és Paleoantropológiai Intézete (IVPP) vezette nemzetközi kutatócsoport sikerrel járt.
A szilurban, kb. 438 millió éve élt állkapocs nélküli halak, a Shuyu-k közé tartozó egyedek számos 3 dimenziósan megmaradt koponyakövületét és egy 418 millió éves másik, szintén állkapocs nélküli hal kövületét vizsgálták meg, összesen 28 egykori példányt vetettek alá szinkrotron röntgentomográfiás mikroszkópos (SRXTM) vizsgálatnak. A Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban közzé tett eredmények alapján úgy tűnik, sikerült rábukkanni a keresett nyomokra. „Ezek a kövületek nyújtották a legelső anatómiai bizonyítékát annak, hogy a gerincesek légzőnyílása a halak kopoltyújából jött létre” – mondta el Kaj Csikun professzor, a kutatás vezetője.
Összesen 7 koponyáról készült 3 dimenziós virtuális modell (egyike a nyitóképen látható), s az alig körömnyi kis koponyák szinte minden részletét, így öt agyi régió, az érzékszervek, illetve az idegek, erek útvonalát sikerült rekonstruálni.
„Számtalan fontos emberi testrész a hal őseinkből eredeztethető, mint a fogaink, az állkapcsunk, a középfülünk. A paleontológusok számára központi feladat ezeket a haltól emberhez vezető evolúciós kapcsolatokat, ezek hiányzó elemeit feltárni. A Shuyu ugyanolyan kulcsfontosságú ősmaradvány, mint az Archaeopteryx, az Ichthyostega és a Tiktaalik” – tette hozzá Csu Min, a Kínai Tudományos Akadémia kutatója.
A légzőnyílás a halak szeme mögött található lyuk, amely egyes esetekben az állat szájába vezet, a cápák és ráják esetében itt szívja be az állat a torkába a légzéshez szolgáló vizet, amelyet aztán a kopoltyúin át kibocsát. E nyílás gyakran az állat feje teteje felé húzódik, hogy akkor is tudjon lélegezni az egyed, ha elbújik az üledék mélyére. A legősibb típusú ma élő csontos halban e nyílás szolgálja a légzéshez szolgáló víz beszívását, ám a legtöbb halnál az orr vagy a száj nyílása átvette ezt a feladatot. Az első négylábúaknál a légzőnyílásból fülrés lett, azonban ekkor ez is még a légzést szolgálta, s nem volt köze a hangokhoz. Később azonban ebből fejlődött ki a modern négylábúak hallásához nélkülözhetetlen hallójárat, s a középfül hangrezgést továbbító csontjai, s egészen az emberig így is maradt aztán.
Magzati fejlődés vizsgálata a vetéléssel végződő terhességeknél
Egy új kutatás szerint a spontán vetéléssel végződő terhességek során lassabban fejlődnek a magzatok, a fejlődés menetének vizsgálata segíthet előrejelezni problémát.
Elektromos energia vércukorból
Számos betegségben jut szerep a testbe ültethető készülékeknek, legyen szó például egy pészmékerről vagy épp gyógyszert adagoló eszközről, s ezeknek elektromos áramra van szükségük a működésükhöz.
Vegán kutyaeledelt teszteltek
Az emberi fogyasztásra is alkalmas alapanyagokból készített vegán kutyaeleség tápanyag-összetételét gondos mérésekkel határozták meg, majd le is tesztelték a hatását.
Miért alakulnak ki hasonló tulajdonságok a megszelídített állatoknál?
Már Darwinnak is feltűnt, hogy a háziasított állataink tulajdonságai igen hasonló irányban változtak meg, vad őseikhez képest. Egy kutatócsoport gyökeresen új magyarázattal állt elő.
A természet szolgáltatásai és az érem másik oldala
Lövei Gábor magyar kutató, a dániai Aarhusi Egyetem munkatársa az Azori-szigeteken kutatja a természet szolgáltatásait. Vajon mi felett siklik el a legtöbb kutató, amit ő figyelembe vesz?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
