Az élelmiszer karbonlábnyomának ötödét a szállítás teszi ki

A Sydney-i Egyetem szakemberei új vizsgálatukban arra jutottak, hogy az élelmiszerhez köthető szén-kibocsátás ötödét a szállítás teszi ki, ezért igen hasznos volna, ha a lehető legközelebbi forrásokból igyekeznénk beszerezni a táplálékunkat. A Nature Food szakfolyóiratban közölt eredmény szerint ez mintegy hétszerese annak, amit korábbi becslések alapján gondoltak a szakemberek.

A helyzet különösen aggasztó a tehetősebb országokban, amelyek az egy főre jutó élelmiszer-szállításban is élen járnak, ott lenne szükség a helyben termelt élelmiszerre áttérni minél nagyobb mértékben. Az élelmiszer-szállítás a közúti járművek kibocsátásának közel felét teszi ki.

„A korábbi élelmiszerrel kapcsolatos fenntarthatósági vizsgálatok leginkább az állati eredetű élelmiszerek növényiekkel szembeni nagy karbonlábnyomára vonatkoztak” – magyarázta David Raubenheimer professzor, a kutatás egyik résztvevője. „A tanulmányunkból azonban kiderül, hogy nemcsak a növényi alapú étrenddel, hanem emellett a helyben termelt élelmiszerekkel közelíthetünk az ideálishoz, különösen a tehetősebb országokban.”

A kutatók számításai szerint az élelmiszerek szállítása évente 3 gigatonna szén kibocsátásával jár, ez a teljes élelmiszeripar kibocsátásának 19 százalékát teszi ki. 74 országot vizsgáltak, mind az élelmiszerek forrásait, mind az importőröket. Míg a legnagyobb élelmiszer-szállításhoz köthető kibocsátók Kína, az USA, India és Oroszország, a nagy jövedelmű országok azonban mind aránytalanul nagy részt tesznek ki ebben. Az olyan országok, mint az USA, Japán, Németország vagy Franciaország csupán a világ népességének 12,5 százalékát adják, az élelmiszerek szállításából pedig 46 százalék jut rájuk. A szállításban a gyümölcsök és a zöldségek felelnek az össz kibocsátott szénmennyiség harmadáért, s e termékek esetében közel kétszer annyi a szállítás kibocsátása, mint a termelésé, annak köszönhetően, hogy ezeket az árukat legtöbbször hűtve kell szállítani.

Természetesen az nyilvánvaló, hogy számos terület nem képes önellátásra bizonyos termékekből, így a szállítás kikerülhetetlen, ám ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk javítani e helyzeten. A szállításhoz használt járművek kibocsátásának csökkentése is jó ötlet, de például az is, ha számos terméket a nagyvárosok közvetlen közelében állítanak elő, így sokkal rövidebb úton kell szállítani, jobb érettségi állapotban lehet leszedni őket, így ízletesebbek is. Ezzel ráadásul az élelmiszer-pazarlás is csökkenne, hisz rövidebb szállítás során kevesebb termék állaga romlik.

Hozzászoktunk ahhoz az utóbbi évtizedekben, hogy mindig minden kapható, ám mégis érdemes a szezonális, helyben termelt élelmiszerekre alapozni a fogyasztásunkat. Ma már hazánkban is sok olyan közösségi élelmiszerárusító hely (pl. kosár közösség által létesített) létezik, ahol a lakhelyünk közelében élő-dolgozó termelőktől vásárolhatunk, gyakran olyan településeken is, ahol például nincs piac, vagy vásárcsarnok. Amellett, hogy a vásárlásunkkal segítjük a hazai termelőket, a karbonlábnyomunkat is csökkenteni tudjuk.