A pollenszállítás titkai
A háziméhek nemcsak a virágok közt, de a kaptárba is viszik a gyűjtött pollent, egészen speciális módszerrel, s hasonlóan érdekes az is, ahogy lepakolják.
A Georgiai Műszaki Egyetem (Georgia Tech) kutatói jó ideje vizsgálják a háziméhek pollenszállítási módszerét. Azt bizonyára észrevettük már, hogy a háziméhek a hátsó lábaikra erősített csomókként képesek elcipelni magukkal az értékes tápanyagot. E csomókban azonban nemcsak pollen, hanem kötőanyagként némi visszaöklendezett nektár is van, s a tömegük a méh tömegének akár a 30 százalékát is elérheti. Miként éri el az állat, hogy a helyén maradjon egy ekkora csomag, miközben nagy távolságokra repül velük? Ezt a kaptárba visszatérő méhek egyedi vizsgálatából tudják a szakemberek: a lábaikon lévő kimondottan hosszú, görbe szőrszálak szolgálnak támasztékul ehhez, a szőröket beépítik a pollencsomókba, s hasonlóan a betonba helyezett vasakhoz, e szőrök támasztékul szolgálnak. Maga a pollencsomag pedig rugalmas, ez teszi például azt is lehetővé, hogy eltérő méretű virágporszemcséket szállítson az állat.
Azonban nem elég a pollent ily módon a kaptárba vinni, ott le is kell pakolni, lehetőleg gyorsan és hatékonyan, hogy a dolgozó újabb fordulóra indulhasson a virágok felé. A kutatók ezeket, a többi lábukkal végzett mozdulatokat vették vizsgálat alá (lásd a fenti videóban), s kiderült, a 2-10-szer lassabban pakolják le a pollent, mint amilyen sebességgel egyébként tisztálkodnak. A kutatók azt is megmérték, hogy maga a pollencsomó miként viselkedik, s kiderült, hogy a folyamat során, amikor a méhek lekaparják a lábukról a csomagot, az jórészt szilárd formában és egyben marad. E szilárdsága teszi lehetővé, hogy a méh repülése közben a vibrációk hatására ne essen le.
A kutatók egy, a méhet utánzó robotot is építettek kimondottan a pollencsomag eltávolításához, amelynek működése során derült ki például az, hogy a lassabb mozdulatok hatékonyabbak az eltávolításban, kevesebb energiaráfordítást is igényelnek. Azonban a robot teljesítménye egyelőre jócskán elmaradt a méhekétől.
Ennek ellenére a feladat érdekes, hisz e módszerrel akár hatékonyabb sebtapaszokat, vagy a kimondottan rugalmas, lágy anyagok rögzítésére szolgáló eszközöket is ki lehet fejleszteni. Nem utolsó sorban a beporzással kapcsolatban is fontos a folyamatok teljes megértése a mezőgazdaság számára.