A modern városlakók bélmikrobiomjuk felét elvesztették

Különböző emberi- és főemlős-csoportok esetében végeztek összehasonlításokat a mikrobiom összetételéről, s ezzel lassan kiderül, milyen segítő mikrobáinkat veszítettük el.

Ma már közhelyszerű, hogy a bennünk élő mikrobák az anyagcserénk, az idegrendszerünk és az immunrendszerünk jó működéséhez, így gyakorlatilag az életünkhöz is alapvetően járulnak hozzá. Egy részük már jóval az emberré válásunk előtt velünk volt, ezek más főemlősökben is megtalálhatóak, így valószínűleg korábban élt közös ősünkben telepedtek meg először. Azonban az ember élenjáró e mikrobák elveszítésében, s úgy fest, még többjüket fogjuk elveszíteni a modern, városiasodott életmód terjedésével, számolt be a Science egy mikrobiológiai konferencián elhangzottak alapján.
Mikrobiommal mindennemű élőlény rendelkezik a férgektől vagy a növényektől kezdve az emberig, a mi esetünkben a bélben koncentrálódik a mikroszkopikus társaink, legnagyobb részben baktériumok tömege. Minél többet tudunk meg róluk, annál jobban átlátjuk azt is, mekkora szerepet is vállalnak életünkből.
Nagyjából hat éve derült ki, hogy az emberi bélmikrobiom rendkívüli módon hasonlít a főemlősökére, s ezen belül is a legközelebbi rokonainkéra, vagyis igen régóta velünk élnek ezek az apróságok. Azonban az is kiderült, hogy egyre kevésbé sokszínű az emberi mikrobiom faji összetétele, míg a vadon élő majmokban 85, addig a nyugati, nagyvárosi emberben csak 55 nemzetségbe sorolható baktérium lakik. A kevésbé fejlett országok lakóinak 60-65 nemzetségbe tartozó bélbaktérium-közössége van, a csökkenő diverzitás a városiasodáshoz köthető. A megváltozott étrend, az antibiotikumok, a jobb higiéné mind hozzájárultak ehhez a változáshoz, és a szakemberek szerint ez az olyan betegségek gyakoribbá válásában is közrejátszik, mint az asztma vagy más gyulladásos kórok.
A Cornell Egyetem kutatója, Andrew Moeller hosszú ideje foglalkozik az ember és a legközelebbi rokonaink mikrobiomja közti eltérésekkel, s nemrégiben pontosan fel is mérte, mely nemzetségek haltak ki az emberekből mára. Összesen 22 főemlős (köztük csimpánzok és bonobók) bélmikrobiomját vizsgálták meg, számos egykor élt elődünk megkövült ürülékén is genetikai elemzést végeztek, s mindezeket a modern emberek bélmikrobiomjával vetették össze. Ezen vizsgálatok alapján olyan adatbázist tudtak összeállítani, amelyből jól kideríthetőek a különbségek, és az egyes fajok mikrobiomjai közti kapcsolatok is. A felfedezéskiről a Microbe 2022 konferencián számolt be a kutató.
Az ember ezek alapján az evolúciója során a főemlősökben ma is meglévő 100 baktériumcsoportból 57-et veszített el, néhányukat több ezer éve, de volt, amelyet a modern városi életmód tüntetett el. Azzal, ha ezeket a mikrobákat sikerül azonosítani, talán ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy visszaépítsük őket a mikrobiomunkba, amennyiben az egészségünk szempontjából pozitív hatás köthető hozzájuk.