Szupernóva lehet a bizánci érméken?
1054-ben egy igen feltűnő csillagászati jelenség, egy szupernóva ragyogott fel az égen, amelyet jó 3 hétig a nappali időszakban is látni lehetett, majd ez hagyta maga után a ma Rák-köd néven ismert objektumot.
A Rák-köd születéséről számos csillagászati feljegyzés maradt ránk – legfőképp Kínában, Japánban, illetve a Közel-Keleten, ám mintha a nyugati világ észre se vette volna a hirtelen felfényesedő csillagot. Egy új kutatás azonban érdekes felételezésbe bocsátkozik: lehet, hogy az 1054-ben kibocsátott bizánci érmén mégis rajta van a szupernóva? A kutatásról készült tanulmányt a European Journal of Science and Theology szakfolyóirat fogja közölni a 2022. augusztusi számában, addig is preprintként olvasható.
IX. Konstantin négyféle érmét veretett uralkodása évtizedei alatt, a szupernóva szempontjából kérdéses érméket uralkodásának utolsó fél éve alatt verték, a császár 1055. január elején hunyt el, a nagy egyházszakadást követően. Az egyik típusú érmén Konstantin feje mellett egy-egy csillag látható, amelyek közül az egyik a Vénuszt, a másik pedig talán pont a szupernóvát ábrázolja, és középütt látható Konstantin. Az érmén látható csillag 8 ágú (a Vénusz is), és a kutatók azt se tartják kizártnak, hogy ez az érme nem normál forgalmi érme lehetett, hanem pont a szupernóva és az egyházszakadás kapcsolata révén került „emlékérme” jelleggel kiadásra. A rövid életű szupernóva talán a szakadás utáni nyugati egyházat szimbolizálja?
Igen hosszú ideje vitáznak azon a csillagászati és kultúrtörténeti szakemberek, hogy vajon miért hiányzik az 1054-es szupernóva a nyugati kultúra emlékeiből, amikor tudjuk, hogy 23 napig nappal, és mintegy 2 éven át éjjel látni lehetett, mielőtt elhalványult. A feltűnt vendégcsillagot az európaiak feltehetően igencsak rossz ómennek tartották, ezért az említése gyakorlatilag tilos volt, ezekben, az egyházszakadás okán válságos időkben. Szintén tilos volt az égbolt változatlanságáról szóló dogma miatt olyan eseményt említeni, amely valami hasonlóról szól, így a szupernóvát is csak titokban lehetett megörökíteni. Ez volna legalábbis az a lehetséges elképzelés, amelyet a kutatók felvázoltak. (Érdekes módon számos egyéb égi eseményről vannak e korszakból európai beszámolók, más szupernóvákról is.) A kutatók találtak olyan példányokat is ebből az érméből, amelyeken utólag eltüntették a csillagokat – nem világos, mi okból, de a kutatók úgy fogalmaznak, ez is gyanús elem.
A kérdéses érme múzeumokban és magángyűjteményekben meglévő 36 példányán a kutatócsoport méréseket is végzett, s azt tapasztalták, hogy a feltételezett szupernóva-szimbólum mérete változott az egyes érméken. A pontosabb elemzések szerint hatféle verete volt az érmének, amelyek közt kis eltérések voltak, s amennyiben a feltételezések szerint a Vénusz és az SN1054 szupernóva a két csillag, akkor a csillagok méretváltozását a két égitest fényességváltozásával is össze lehet kötni, ez utóbbi alapján a hatféle veret kiadásához dátumot is rendeltek a kutatók. A feltételezett szupernóvát ábrázoló csillag az érmék sorba állítása alapján 35 százalékkal vált halványabbá. A becslések szerint ez megfelel annak, amennyit a szupernóva fényessége csökkent a csúcs (július közepe) és 1055 januárja közt. Azonban ezt távolról se szabad készpénznek venni, még a szupernóva kínai csillagászok általi megfigyeléseiben is lehetnek olyan pontatlanságok, amelyek keresztül húzzák az egész elméletet.
Könnyen elképzelhető az is, hogy a tökéletlen pénzverési módozat révén változott a csillag mérete, ám a kutatók úgy vélik, a császár finoman kidolgozott arcvonásainak vizsgálata alapján, hogy nem erről van szó ez esetben.
Ha mindezek nem igazak, akkor még rengeteg esély van arra is, hogy egészen véletlen egybeesésekről van szó, s nem valós összefüggésekről, erre maguk a kutatók is felhívják a figyelmet. Csillagokat más bizánci érméken is lehetett látni, több évszázaddal korábban még az arany tisztaságát jelezték így, ám e szokás IX. Konstantin idejére feledésbe merült. A későbbiekben a csillagok gyakran az érmék fej oldalán Jézus arca mellett, s néha az írás oldalon a császár képmása mellett foglaltak helyet. Számos más korban készült érmén pontosan ismert csillagászati események, égi objektumok is láthatóak (akár római érmén, akár például Hódító Vilmos egyik érméjén a Halley-üstökös). Mi akkor az igazság?
A kutatók leginkább az esélyeket, lehetőségeket vették számba, de nem jutottak egyértelmű következtetésre azon kívül, hogy nem zárható ki, hogy a különös csillag akár a Rák-köd születését is megörökíthette. Valószínűleg sosem fog kiderülni az igazság, annak rendkívül kicsi az esélye, hogy a kérdésre egyértelmű válasszal szolgáló lelet vagy történelmi dokumentum kerüljön elő.