A madaraktól eredhetnek az emlősök tetvei

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb emlőscsoportnak saját tetűfaja is van, amely csak arra az egy emlősre s közeli rokonaira specializálódott. No de honnan kaptuk őket? Egy újonnan, a Nature Ecology and Evolution folyóiratban közzé tett tanulmány szerint a madaraktól, a kutatást az Illinoisi Egyetem (Urbana-Champaign) ismertette. A kutatók a tetvek és az emlős gazdaállataik genomját és leszármazását hasonlították össze, s kibogozták e paraziták emlősökkel összefonódott történetét. Kiderült, hogy a két állatcsoport története igencsak sokban hasonló, számos eseményen osztoztak a múltban. Például, amikor az emlősök sokfélesége megnőtt s új fajok alakultak ki, ugyanúgy megnőtt a tetvek sokféleséges, s nekik is új fajaik születtek.

Maguk a tetvek 90-100 millió évvel ezelőtt alakulhattak ki, és először csak a madarakat és a dinoszauruszokat parazitálták, majd, amikor a dinók kihaltak, csupán a madarakban maradtak fenn ezek az élősködők, s eztán váltottak az emlősökre is. A madarak és az emlősök terjedésével pedig a tetveik is egyre jobban szaporodtak.

Az emlősök (köztük az ember) mai tetvei az elefántokat, az elefántcickányt, tengeritehenet, földimalacot, vagy a szirtiborzot magában foglaló Afrotheria emlős-öregrend tetveiből származnak, majd ezek a tetvek más emlősfajokat is meghódítottak. Különleges esemény volt például a fókák vízi életmódra váltása, mivel ezzel a fókákon élő tetveknek szintén át kellett állniuk az új közegre.

A vizsgálatok szerint a madarakról csak igen kevés esetben váltottak emlősökre a tetvek, ám, amint rájöttek, miként lehet az „új” állatokon táplálkozni, már sokkal könnyebben váltottak fajt az emlősökön belül. Amikor egy emlőscsoport elkülönült, s külön evolúciós útra lépett pl. földrajzi akadályok miatt, a velük tartó tetvek hasonlóan tettek.

Az életmódjuk alapján két csoportba oszthatóak a tetvek: egyik csoportjuk rágcsál (elhalt bőrt, vagy a bőrből kiválasztott anyagokat), a másik pedig átdöfve a bőrt az állat vérét szívja. Mindkét típus megtalálható az emlősökön, ám a vérszívó típus csakis az emlősökön élősködik, s a genetikai vizsgálatokból kiderült, hogy ezek a rágcsálgató tetvek az Afrotheriakat parazitáló tetveiből származnak. Az, hogy ma vannak vérszívó tetveik az emlősöknek, annak eredménye, hogy egy, a tetvekkel szimbiózisban élő baktérium ellátja őket B-vitaminnal, amelyhez az emlősvérből nem nagyon juthatnak hozzá. A tetű a baktériumait egy külön szervben tartja a testén belül, s az utódainak is átörökíti az „induló készletet”. A baktériumok nélkül a tetvek se tudnak gazdafajt váltani, s a már említett fókák kapcsán az is kiderült, hogy nem is olyan rég tettek szert ezekre az szimbiontákra a tetvek.

A kutatás különösen időszerű ma, amikor a gazdaváltás – igaz, nem tetvek, hanem kórokozók esetében – olyannyira fontos eseménnyé vált, magának a folyamatnak a jobb megértése talán a betegségeink megelőzésében is segíthet majd.