Így csökkentik a halk hangok a fájdalmat

Az 1960-as évektől kezdődően gyűltek azok a tapasztalatok, amelyek alapján a fájdalomszint megváltozásáról számoltak be a szakemberek, halk zene hatására, mindegy, hogy klasszikus vagy könnyűzene szólt. Egy újonnan, a Science-ben közzé tett tanulmányban azt is sikerült feltárni, hogy minek is köszönhető ez a hatás, az eredmények a fájdalomcsillapítást is újszerű módszerekkel fogják segíteni.

A Yuanyuan Liu neurobiológus vezette amerikai kutatócsoport a szokatlan jelenség okának feltárásához egerekhez fordult segítségül. 45 decibeles háttérzaj közepette naponta 20 percre Bach muzsikáját játszották le az állatoknak, 50-60 deceibellel, s közben vizsgálták, miként reagálnak a különböző erősségű fájdalomingerekre. Kiderült, hogy az 50 decibeles, vagyis a háttérzajnál csak egy egész kicsivel, 5 decibellel nagyobb erejű hang esetében a zene hatására az egerek nem reagáltak a fájdalomra (amire a zene nélkül egyébként igen). Ha azonban ennél hangosabb zenét hallgattak az egerek, akkor pont úgy reagáltak, mint zene nélkül. A kutatók megpróbálták kellemetlen hangzású, disszonáns zenével és fehérzajjal is, ám mindegy volt, miféle hangok szóltak, amíg csak egy kicsivel haladta meg a hangerejük a háttérzajét, addig működött a fájdalomcsillapító hatásuk is.

A kutatók megvizsgálták az egerek agyát is, és azt találták, hogy a talamuszban, vagyis az érzékelési feldolgozó központban jelentős, a hallókéregből induló aktivitást tapasztaltak, ebből arra következtettek, hogy a hallókéreg és a talamusz közti kapcsolatnak köze lehet a fájdalomcsillapításhoz. A kutatók ezt a fájdalomcsillapító hatást mesterségesen, hangok nélkül is elő tudták idézni, a két terület közti összeköttetést biztosító neuronokat célzó fényingerekkel.

Összességében elmondható, hogy a halk hangok tompítják a hallókéreg és a talamusz közti jelek áramlását, s ezzel csökkentik a fájdalominger feldolgozását a talamuszban. A hangok kiváltotta hatást 2 napon át tapasztalták a kutatók az egereknél, azt követően, hogy az állatok már nem hallgattak hangokat. A következő feladat az lesz, hogy azt is kiderítsék, miért pont a háttérzajnál egy egész kicsivel hangosabb hangok váltják ki ezt a hatást.

A végső cél persze az, hogy az emberi fájdalomcsillapításban felhasználható legyen a módszer, ám addig is, ha állatkísérleteket végeznek, akkor könnyen és egyszerűen meg tudják majd szüntetni az állatok fájdalomérzetét e módon anélkül, hogy az befolyásolná egy kísérlet végeredményét.