Megtalálták egy marsi meteorit születési helyét

A véletlenek igen érdekes összjátéka eredményeként, ha egy másik égitesten becsapódás hatására anyag szakad ki a felszínből, annak egy része eljuthat a Föld közelébe, s akár meteoritként a felszínre is hullhat. Ehhez persze óriási szerencse kell. Bár ezek a speciális kőzetminták igen értékesek, mivel számos átalakuláson estek át, kevesebbet árulnak el a szülő égitestjükről, mint egy helyben kiemelt, óvott és elzártan kezelt kőzetminta. Ugyanezen átalakulás miatt rendkívüli feladat megkeresni azt is, hogy mely kráter lehetett egy-egy idegen égitestről érkezett meteorit születési helye. Ha viszont megtudnánk, a Mars mely pontjáról szakadtak ki, akkor sokkal pontosabb történetet mesélhetnénk a Mars múltjáról, illetve általában a kőzetbolygókéról.

Nemrégiben azonban sikerült megtalálni egy 2011-ben, a Szaharába érkező, marsi eredetű meteorit születési helyét. Az NWA 7034, avagy Fekete Szépség nevű meteorit eredetéről a Nature Communications folyóiratban számolt be egy ausztrál vezetésű nemzetközi kutatócsoport. A kőzet korát a benne lévő elemek alapján meg lehetett határozni, ám mindeddig ismeretlen maradt az a helyszín, ahonnan származik. A kutatást a szakemberek a The Conversation-ben ismertették.

A Fekete Szépség, avagy NWA 7034 egy darabja.

Forrás: NASA

Az eredmények alapján a kőzet 4,5 milliárd éves, és ezzel ez a legősibb magmás eredetű marsi kőzet, amely a szakemberek kezébe kerülhetett, nem sokkal azt követően jött létre, hogy a Mars akkréciója befejeződött. A kőzet egy 5-10 millió évvel ezelőtti marsi becsapódás során dobódott ki, a Terra Cimmeria – Sirenum terület északi részéről, s rendkívüli részleteket árul el a Mars kérgének kialakulásáról. A terület e tulajdonságok miatt ideális lehet egy későbbi marsi küldetés számára is.

Jelenleg kicsit kevesebb mind 300 marsi meteorit van a bolygónkon, amelyek tucatnyi, a Mars felszínét ért kisbolygó-becsapódás nyomán kerültek a világűrbe, majd hozzánk. E meteoritok születési helyének azonosítása azonban igen fontos lenne, mert így ingyenesen ideszállított és jól felhasználható kőzetminták tömege állna rendelkezésünkre.

A szóba jöhető kráterek pirossal jelölve, a 11-es sorszámot viseli a NWA 7034 születési helye, a Karratha-kráter. Sárga háromszög két közeli marsjáró helyét mutatja.

Forrás: Nature Communications

A Marson azonban több mint 90 millió, 50 méteresnél nagyobb átmérőjű becsapódási kráter van, ám egy szuperszámítógép és mesterséges intelligencia segítségével elvégzett vizsgálatok során ezek közül 19 volt elég nagy és megfelelő korú ahhoz, hogy a Fekete Szépség eredeteként szóba jöhessen.

E 19 kráter esetében a meteorit korát, mágnességét és összetételét egyenként összehasonlították a helyszínek ugyanezen tulajdonságaival, s csupán egyetlen, 10 kilométeres átmérőjű, korábban névtelen kráter maradt, amely megfelelt minden kritériumnak.

A meteorit története ekképp néz ki: a 4,5 milliárd éves marsi kéreg a Khujirt-kráter születésekor került a felszínre 1,5 milliárd éve, s kb. 60 méter vastagon beborította a környéket. Majd egy újabb, csupán 5-10 millió éve történt becsapódás során, amely ennek a korábbi kráternek a kidobott anyagának területén történt, létrejött a Karratha-kráter, amelynek születése a világűrbe lökte az ősi kéregdarabot. Érdekesség még, hogy a Karratha-kráter egy rendkívül korai, már a Khujirt-kráter születésekor is létező Dampier-kráterben jött létre.

E régi valószínűleg a Mars ősi kérgének legrégebbi felszínközeli darabját hordozza, úgy tűnik, itt a legvastagabb a Mars kérge (kb. 50 km).

A kutatók azért a Karratha nevet javasolták a korábban névtelen, ám ezúttal igen fontossá vált kráternek, mivel ez a neve annak az ausztrál településnek, ahonnan bolygónk legöregebb kőzete származik. (A marsi meteoritban lévő cirkonkristályok 4,48 milliárd évesek, vagyis öregebbek a földieknél.) Mivel a Föld a lemeztektonika és az erózió miatt jórészt elveszítette már a legősibb kőzeteit, egy ilyen régi kőzet rendkívüli jelentőségű a bolygók kialakulása szempontjából is.