Visszacsatolás: növekszik a légköri metán mennyisége

Ha a szén-dioxid egy grillsütő, amiben lassan perzselődik a bolygónk, akkor a metán kazánrobbanás. Bár rövidebb ideig tartózkodik a légkörben, mint a szén-dioxid, a metán erősebb hatást fejt ki, s a számítások szerint az iparosodás kezdetétől lezajlott átlag 1,2 Celsius-fokos melegedés kb. harmadáért felelős. 2006-tól azonban 7 százalékkal megnőtt a metán mennyisége, s a legutóbbi két év során további ugrást tapasztaltak a szakemberek annak ellenére, hogy a járvány miatt csökkent a földgáz- és kőolaj-termelés, így feltételezhetően a szivárgások is.

Nemrégiben az Atmospheric Chemistry and Physics szakfolyóiratban jelent meg az a tanulmány, amelyben az elmúlt évek rekord magas légköri metánszintjének létrejöttét elemezték, egy másik pedig ugyanitt lát hamarosan napvilágot – a két kutatást a Science foglalta össze.

Az izotópelemzések alapján már korábban is kiderült, hogy a 2006 utáni növekedést legnagyobb részben nem a szénhidrogének kitermelése okozta. A jelek arra mutattak, hogy a mikrobák felelnek a növekedés elsöprő többségéért, mégpedig feltehetően a trópusi vizes élőhelyek mikrobái. Ez pedig azt jelenti, hogy maga a klímaváltozás gyorsítja tovább a klímaváltozást azzal, hogy e helyszínek több csapadékot kapnak.

A metántermelő mikrobákról azonban nem lehet bizonyosan megállapítani, hogy e mocsarakban, vagy épp egy szeméttelepen, esetleg egy tehén bendőjében élnek-e. „A szarvasmarhák négy lábon járó mocsarak” – mondta Euan Nisbeth, a Londoni Egyetem légkörkémikusa. A legtöbb kutató azon a véleményen van, hogy a szarvasmarhatartás és a szeméttelepek számának növekedése (a népességgel együtt) felelősek a metán növekedéséért. Azonban az utóbbi két év megugró metánmennyiségnek más forrásból kell érkeznie.

Mindkét kutatás arra jutott, hogy Kelet-Afrikában, illetve az egyik tanulmány szerint Dél-Szudánban lehet a kérdéses kibocsátás, ehhez egy speciálisan az üvegházgázok mérésére szakosodott japán műhold adatait használták fel. A Sudd nevű óriási, áthatolhatatlan mocsár 57 ezer négyzetkilométer területű, s a világ egyik leghatalmasabb édesvízi vizes élőhelye, s még az is lehetséges, hogy az UNESCO világörökségi oltalma alá fog kerülni. A területről a műholdas mérés szerint 2019-től fogva nő a légkörbe került metán mennyisége, évente mintegy 13 millió tonnányival járult hozzá a bolygó metánbüdzséjéhez. A másik tanulmány is megerősíti e régiót, ám mellette még további helyeket is megnevezett, kisebb növekedéssel.

A dél-szudáni kibocsátásnövekedés viszont összhangban volt az Indiai-óceán hőmérsékleti változásaival, e terület felel Afrika Szarvának klímájáért. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, ez további melegedést, és további metánkibocsátás-növekedést eredményez majd a Sudd területén.

A többlet kibocsátás mellett egy másik fontos folyamat is előtérbe került: Lehet, hogy lassul a légkörbe jutott metán lebomlása? A metán, amely 12 évig marad a légkörben, a hidroxilgyökök hatására lebomlik (szemben az évszázados fennmaradású szén-dioxiddal). Mivel a fosszilis üzemanyagokból keletkező légszennyezés (pl. a nitrogén-oxidok) elősegítik a hidroxilgyökök keletkezését, ezért a pandémia kezdeti időszakában lelassult közlekedés és ipar miatt kevesebb lehetett e légszennyező anyagok mennyisége is, ami csökkenthette a hidroxilgyökök mennyiségét s ez pedig kevesebb metán lebontását eredményezhette. Azonban a mérések és számítások mást mutattak: a járvány hatása egészen elhanyagolható volt erre, és nem hozható összefüggésbe a tapasztalt metánmennyiség-növekedéssel.

2021-ben 100 ország írta alá azt az egyezményt, amelyben a metán mennyiségének 30 százalékos csökkentését vállalták, legfőképp az olaj és gáz miatti szivárgások megállításával. Könnyen lehet azonban, hogy ezek a vállalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a vizes élőhelyek melegedés miatt növekvő kibocsátását. Természetesen nem szabad abban gondolkodni, hogy a vizes élőhelyeket kell lecsapolni, hisz ez nemcsak helyrehozhatatlan ökológiai károkhoz vezetne, hanem a szén-dioxid-kibocsátást növelné, a kiszáradó növényzet, tőzeg miatt.