Franciaországban klímahatást jelző címke is kerül a divattermékekre

A ruházati divat egy meglehetősen pazarló és észszerűtlen iparág, ami a környezeti hatásokat illeti, ezért Franciaországban külön jelölést kapnak hamarosan a ruhaneműk.

A Phys.org tudományos hírportál beszámolója szerint Franciaország már 2023-tól, míg a teljes EU 2026-tól címkézi fel klímahatásuk szerint a ruhaneműket. A címkék adataihoz olyan alapinformációkat kell majd felhasználni, mint pl. az alapanyag eredete, annak előállítási helyszíne és módozata, a textília festéséhez használt anyag, milyen energiát használt a gyár, ahol készült, mekkora távolságból szállították, és hasonlók.
Jelenleg 11 előirányzatot tesztel az Ademe, az a francia környezeti átalakulásért felelős szervezet, amely az adatok gyűjtését és összegzését végzi, s ezekből az is kiderül majd, milyen formában juttatják el az adatokat a vásárlókhoz. A tesztekhez 500 különböző, valós ruhanemű adatait mérik fel. A jogi előírások alapján a ruhaneműk is visszakövethetőek lesznek (hasonlóan az élelmiszerekhez).
A divatipar a világ szénkibocsátásának 10 százalékáért felel, igen jelentős a vízigénye és az általa termelt hulladék is, ezért is sürgető a változás e téren. Az adatokat tartalmazó címkék a fenntarthatóbb divatipart célozzák meg, s ezzel olyan változásokat is előidézhetnek, mint a stabilabb kapcsolat a gyártók és a forgalmazók közt. „Jelenleg még végtelenül bonyolultnak tűnik ez a feladat, azonban más iparágaknál, például a gyógyászati ellátás terén már működik ilyen” – mondta el Victoire Sotto, egy fenntartható divattal foglalkozó tanácsadó ügynökség szakembere.
A divatiparban emellett nagy verseny folyik a fenntarthatóbb, környezetbarát megoldásokért. Nemrégiben egy divatipari konferencián például méregmentes bőrcserzési eljárást, vagy épp hulladékból és gyümölcsökből kivonható festékanyagot mutattak be, de még olyan biológiailag lebomló alsóneműt is, amelyet komposztálni lehet.
Meg kell találni azt is, hogy milyen termékek milyen célt szolgáljanak, például az erős műszálaknak is van helyük egy hosszú életű, strapabíró, kevés mosást igénylő ruhadarabban. A pamut esetében sem biztos, hogy jobb megoldást jelent az újrahasznosítás, mint az új pamut használata, mivel az újrahasznosítás során lerövidülnek a pamut rostjai, s csak valamiféle kőolajalapú anyag hozzáadásával lehet újra használhatóvá tenni e szálakat.
Bár sokan üdvözlik a szabályozást, ám még többen keveslik, s úgy vélik, ez csak egy lépés lehet abban a folyamatban, amellyel a divatipar ellen fel kell lépni. A címke hasznos ugyan, ám ennél sokkal többre van szükség, hogy egyértelmű s szigorú szabályok alapján működjön a termelés, és akadályozzák meg a legrosszabb minőségű termékek piacra jutását, vagy épp meggátolják a nem eladott termékek megsemmisítését, például azzal, hogy limitálják a gyártást. „Nem a vásárlóknak kell erőfeszítést tenni, hogy megtalálják a fenntartható termékeket, ezeknek kellene alapértelmezetté válniuk” – tette hozzá Valeria Botta, az Environmental Coalition on Standards, egy környezetbarát módszereket propagáló civilszervezet munkatársa.