560 millió éves állatot neveztek el Sir David Attenborough-ról

A Nature Ecology & Evolution szakfolyóiratban számoltak be arról az igen ősi csalánozóról, amelyet a brit természetkutató-ismeretterjesztő Sir David Attenborough tiszteletére Auroralumina attenboroughii névre kereszteltek. A csalánozók közé tartoznak a korallok, a tengerirózsák, a medúzák – ezek ősei közé tartozott a most leírt állatfaj.

A csalánozók evolúciójának hajnalán kialakult, fáklyára hasonlító külsejű ősi állat neve is tükrözi ezt: aurora = hajnal, lumina = fény; a faj nevét pedig Attenborough ihlette. Eddig mintegy 50 élőlény (ma élő és kövület) van, amelyet a népszerű ismeretterjesztőről neveztek el. Attenborough a gyerekkorát Charnwood, a leletet adó hely közelében töltötte, a kutatók emiatt is jó ötletnek gondolták róla elnevezni az ősi állatot.

Az Auroralumina attenboroughii nyeles csészékre hasonlító lény volt, 556-562 millió évvel ezelőtt élt, s ezzel ez lehet a legősibb olyan állat, amelynek még ma is élő rokonai vannak. A klasszikus elképzelés alapján a mai élővilágot a kambriumi robbanásnak nevezett hatalmas mértékben megnőtt biológiai sokféleség időszaka alapozta meg, kb. 539 millió éve, ekkortól már jól felismerhetőek az ősmaradványokon azok az anatómiai jegyek, amelyeket a mai állatokon is láthatunk. Úgy tűnik azonban, hogy már ezt megelőzően is ki tudott alakulni máig kitartó jegyeket viselő állat.

Az állat maga mintegy 20 centis volt, a kettéágazó, 12 centis nyelek végén ülő 6 centis kelyheiben voltak a karjai; a környezetében mikrobaszőnyeg maradványait látni, ebből nőhetett ki egykor az állat. Mivel eltérő módon őrződtek meg az állat nyele-kelyhe és a kehelyben lévő karjai, a kutatók úgy vélik, ezek eltérő keménységű szövetek is voltak. Az állatnak a mai medúzákhoz hasonlóan négyes szimmetriájú a teste.

A lelet mintegy 20 millió évvel korábbi, mint az eddig ismert legrégebbi ragadozó, így át is vette annak vezető helyét.