Ősi tengerililiom-fajt találtak
Az állat kb. 145 millió éve élt Afrikában, a mai Etiópia területén, a felfedező lengyel és etióp paleontológusok az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij után nevezték el, az Ukrajna védelmében mutatott bátorsága és hősiessége okán.
A tengerililiomok (Crinoidea) a tüskésbőrűek közé tartozó állatok, az eddigi kövületeik a triászig mennek vissza. Az a csoportjuk (Comatulida), amelybe a most felfedezett állat is tartozott, mind a mai napig él, s a sekélyebbtől a mélyebb vizekig globálisan megtalálhatóak. Míg az állatok a tengeraljzathoz rögzülten fejlődnek, később a rögzítő „szárukat” elhagyva szabadon mászókká vagy épp úszókká válnak, s ez lehet a titka a hosszú ideje tartó sikerüknek.
A mintegy 145 millió éves kőzetrétegből előkerült tengerililiom maradványai szinte hiánytalanok, s nemcsak ebben kivételesek a tengerililiomok ősmaradványai körében, hanem abban is, hogy az afrikai kontinensről előkerült legrégebbi példányról van szó. A kutatók a Royal Society Open Science folyóiratban mutatták be a felfedezést.
Az állatnak tíz masszív karja volt, s a maradványok jó minősége alapján rengeteg részletre is fény derült arról, hogy voltaképp milyen anatómiájuk is volt ezeknek a lényeknek, e részletek pedig az evolúciójuk menetéről árulkodnak. Emellett igazi különlegesség az is, hogy az állat egyik sérült, tollszerű karvégének regenerációját két helyen is jól fel lehet ismerni, ugyanis a visszanövő tollacska jóval kisebb, mint az eredeti. Ilyen jellegű regenerációt csak sokkal fiatalabb maradványokon találtak eddig, s a modern tengerililiomok esetében számtalan beszámolóból ismert, hogy halak harapdálják meg őket, akkor sérülnek meg a karvégi tollacskáik. A halak nem a tengerililiomra vadásznak, hanem annak a karjai közt menedékre lelő másik halakra, így ezek járulékos sérülések. Azonban az ősi állaton felfedezett sérülés azt sejteti, hogy talán már ekkor jelentős evolúciós szerepe volt az állatok életében a ragadozók jelenlétének.
Ezen példány megtalálásával egy időben egy másik kőzettömböt is találtak, amely teli volt töredékesebb tengerililiom-maradványokkal, ezekről majd egy külön tanulmányban számolnak be a kutatók.
Az Ausichicrinites zelenskyyi nevet kapott ősállatot Lengyelországban és Németországban vizsgálták meg, ám a maradványokat az etióp Adamai Tudományos és Műszaki Egyetem geológiai karán őrzik.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
