A páfrányfák evolúciója
A növények már 470 millió éve meghódították a szárazföldeket, majd alaposan átalakították világunkat, ez részben a páfrányok egyes génjeinek köszönhető.
Ahhoz azonban, hogy a szárazföldön megéljenek, különleges evolúciós újításra volt szükség: az edénynyalábokra. Kétféle edénynyalábbal rendelkeznek az edényes növények: a ligninnel határolt sejtekből álló xilém (farész) a víz szállítását végzi, a floém (háncsrész) a cukrokat szállítja el a fotoszintézis helyéről a növény más részeibe. Az Illinoisi Egyetem (Chicago) szakemberei kínai kollégáikkal a páfrányok, pontosabban a páfrányfák genetikai vizsgálatán keresztül néztek vissza az időben ezen újítások megjelenéséig, a kutatásukról a Nature Plants szakfolyóiratban számoltak be.
Az Alsophila spinulosa nevű, ázsiai erdőkben élő páfrányfa genomját tárták fel a szakemberek azzal a céllal, hogy a páfrányokban ezen edénynyalábok és a lignin előállításának kialakulását megismerjék.
„A páfrányok voltak a legelső edényes növények, s a ligninnel erősített sejtfal forradalmi újítás volt az evolúciójuk során.” – mondta el Ray Ming, növénybiológus professzor. A génelemzések feltárták, hogy a növényekben az edénynyalábokhoz kötődő gének kifejeződése a xilémben, a többi szövethez képest sokkal erőteljesebb, ez pedig azt jelezte, hogy e gének szabályozhatják a xilémre jellemző sejtek kialakulását. 14 olyan gént találtak, amely kimondottan a lignin termelésével függ össze. A kutatók megmérték a lignin, és a másodlagos anyagcseretermékek mennyiségét is a páfrányban: a szár sejtjeiben 40 százalék volt a lignin, míg a fákban ez általában 25 százalék körül jár. A másodlagos anyagcseretermékek azért érdekesek, mert e növényben is vannak orvosi szempontból érdekes vegyületek, például mikrobaellenes hatásúak – egy új, eddig nem ismert vegyületet találtak is a kutatók a 187 azonosított vegyületen túl.
A vizsgált páfrányfa különböző populációinak egyedeiből kinyert genetikai adatokkal összehasonlító elemzéseket is végeztek a kutatók, s ebből a faj evolúciós múltját tudták kiolvasni. A növényfaj két alkalommal is drámai egyedszám-csökkenésen esett át, az elsőre 35,6-34,5 millió éve, a másodikra 2,5-0,7 millió éve került sor.
A biológiailag lebomló PLA se környezetbarát
A PLA-t, vagyis a politejsav alapú műanyagot eddig ártalmatlannak vélték, azonban egy új kutatás ezzel ellentétes eredményre jutott.
Tömegmérés gravitációs lencsézéssel
Egy kutatócsoport egy kvazárt tartalmazó galaxis tömegét mérte meg gravitációs lencsehatás segítségével.
Emiatt esznek füvet a kutyák
Szinte minden kutyagazdi ismeri e szokásukat, a kutyák több mint 80 százaléka szokott rendszeresen legelni.
Összeköt és elválaszt
Az eddigi legnagyobb genetikai összehasonlító elemzést végezték el az ember és a főemlős rokonok körében, az eredmények egyes betegségeink és a társadalmi rendszereződés eredetét is megmutatták.
A testrabló gombák őstörténete
A népszerű filmsorozat, a The Last of Us emberfaló organizmusait ihlető pusztító parazita gombák már sok millió éve szedik áldozataikat, jelenlétük egészen a dinoszauruszok koráig vezethető vissza.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
