Hamarosan Dél-Korea is csatlakozik a holdkutató nemzetekhez

A 200 millió dolláros KLPO, hivatalos koreai nevén Danuri elnevezésű szondát egy Falcon–9 rakéta juttatja majd a világűrbe, ahonnan a Hold közelébe megy, majd annak sarkvidékei feletti pályára áll, 100 kilométerrel a Hold felszíne felett. A tervek szerint legalább egy éven át végez megfigyeléseket a szonda. A szonda nevét nagyjából úgy fordíthatnánk, hogy a Holdban gyönyörködő.

A KARI, a Koreai Űrkutatási Hivatal augusztus 5-ére virradó éjjel, magyar idő szerint 01:08-kor indulhat (amennyiben az időjárás nem szól közbe). Lassan, energiatakarékos módon közelíti meg a Holdat, és majd csak 2022. december 16-án fog Hold körüli pályára állni, és utána a holdi környezetet vizsgálja, geológiai távméréseket végez, elsődlegesen a holdi nyersanyagkincs kérdéskörében. A szonda másik célja olyan kommunikációs technológia tesztelése lesz, amely majd egy későbbi, holdi és még távolabbi emberi tevékenységet segíthet.

A Science beszámolója szerint a mostani szonda csak az első lépése a koreai holdkutatásnak, követni fogja majd egy leszállóegységet és kb. 20 kilós holdjárót is szállító másik szonda, ezeket már Korea maga szeretné felbocsátani is, a tervek szerint 2025-ben.

A most útnak indítandó szondán 5 koreai és egy NASA fejlesztésű műszer kap helyet, ez utóbbival a Hold felszínének folyamatosan árnyékban lévő területeit fogják vizsgálni, vízjég után kutatva (erre különösen alkalmassá teszi a poláris pálya). A koreai műszerek: kétféle kamera, egy magnetométer, egy gammasugár-tartományú spektrométer, valamint a kísérleti kommunikációs technológiai eszköz.

Az egyik kamera egy polarimetriai műszer lesz, amellyel a Hold felszínét borító port (regolitot), annak szemcseméretét, illetve a holdi vulkáni kőzeteket vizsgálják majd. Ez utóbbiak alapján a holdi geológiai folyamatokba is bepillantást nyerhetnek a szakemberek. Hasonló polarimetriai vizsgálatokat soha korábban egy keringő szonda se végzett, holott jól ismertek e módszer előnyei a csillagászatban. A szonda segítségével most majd a Hold túlsó oldalán is végezhetnek ilyen vizsgálatokat (a felénk néző oldalon földi műszerrel volt néhány). A másik kamera egy sztereó fotókat készítő műszer lesz, amely majd a következő koreai holdszonda leszállóhelyének kiválasztásához készít képeket. A gamma-tartományú spektrométerrel a felszínen lévő kémiai elemek eloszlását lehet vizsgálni.

Alig néhány hete, 2022 júniusában indította útnak (sikeresen) Dél-Korea az első saját rakétáját is, amely a második holdszondájukért is felel majd, de már dolgoznak egy még erősebb rakétán is. A távolabbi tervek közt kisbolygók és a Mars felkeresése is szerepel.

A koreai holdszonda az első abban a sorban, amely egy felgyorsuló holdkutatási láznak tűnik: az USA, Japán, Oroszország és az Emirátusok is indítanak 2022 végéig egy-egy holdi küldetést, 2023-ban pedig India zárhatja majd a mostani sorozatot.