Gyümölcsfogyasztás a lelki egészségért?

Egy új vizsgálat szerint összefügg a gyümölcsfogyasztás gyakorisága és a lelki, mentális jóllét.

Az Aston Egyetem kutatói egy újonnan végzett vizsgálattal a lelki egészség, jóllét és a táplálkozás összefüggéseit mérték fel, s a British Journal of Nutrition szakfolyóiratban számoltak be a következtetéseikről. 428 felnőtt részvételével zajlott a felmérésük, amelyben az alanyok által elfogyasztott gyümölcs, zöldség, valamint édes és sós nassolni valók és a pszichés egészségük közti összefüggéseket tárták fel. A vizsgálatban az alanyok társadalmi, életmódbeli helyzetét és általános egészségét is számításba vették, illetve szabvány felmérésekben használt módszerekkel vizsgálták a mentális és lelki jóllétüket.
Arra jutottak, hogy minél gyakrabban fogyasztott gyümölcsöt valaki, annál jobb volt a lelki egészsége, s annál alacsonyabb pontszámot értek el a depressziófelmérésen. Érdekes módon nem a gyümölcs mennyiségével, hanem a fogyasztás gyakoriságával állt fenn a kapcsolat. Emellett az is kiderült, hogy azok, akik sós nasikat, pl. csipszet ettek, nagyobb mértékű szorongásról számoltak be, s gyakoribbak voltak a köreikben az olyan kognitív kudarcok, mint pl. a fontos feladatok halogatása – az édes nassolni valókkal nem állt fenn ilyen kapcsolat. A zöldségek és a lelkiállapot közti kapcsolatot sem tudtak kimutatni.
„Más kutatásokban a zöldség- és gyümölcsfogyasztással fennálló kapcsolatot találtak, azonban nem sokan vizsgálták külön-külön a gyümölcsöket és a zöldségeket, s még kevesebben a fogyasztás gyakoriságát” – mondta Nicola-Jayne Tuck doktorandusz, a kutatás vezetője. „Mind a gyümölcs, mind a zöldség gazdag antioxidánsokban, rostban és mikrotápanyagokban, amelyek hozzájárulhatnak az optimális agyműködéshez, azonban a főzéssel elveszíthetjük ezeket. A gyümölcsöt viszont jórészt nyersen esszük, ez magyarázhatja meg a pszichés állapotunkkal kimutatott szorosabb kapcsolatot.”
A kutató szerint elképzelhető, hogy elég változtatni azon, mit rágcsálunk, és ezzel javítani tudjuk a lelki és mentális állapotunkat, illetve a sós nassolnivalók fogyasztásának csökkentése a testi egészségünk mellett a lelkit is javíthatja.
A kutatásról azt is érdemes elmondani, hogy azt nem derítette ki az összefüggésről, hogy vajon következménye-e a gyümölcsfogyasztásnak a jobb lelkiállapot, vagy éppenséggel fordítva zajlik a dolog, s a jókedv hozza meg a gyümölcs iránti vágyunkat, esetleg más úton növeli a gyümölcsfogyasztást. Természetesen azzal nem veszítünk semmit, ha több gyümölcsöt eszünk az egészségtelen nasik helyett, de nem biztos, hogy ez fogja elhozni a várt áttörést a lelkiállapotunk terén.
A zsíros táplálék és a memória romlása közti kapcsolat állati példákon át bizonyított, így a kutatók feltételezik, hogy fennállhat valamilyen kapcsolat a kedvezőbb táplálkozással is. Azt azonban a kutatók is megjegyezték, hogy kísérleti úton kell majd igazolni az oksági összefüggést, s azt, hogy miféle élettani folyamatok állhatnak a most megállapítottak hátterében.