A klímaváltozás végjátéka

A Cambridge-i Egyetem számolt be arról az elég időszerű felvetésről, amelyben klímakutató szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy nagyobb intenzitással kellene vizsgálni a klímaváltozás hatására elképzelhető lehető legrosszabb forgatókönyveket. A PNAS hasábjain megjelent tanulmány az emberi társadalom törékenységére, tömeges halálozásra és akár az emberiség kihalására is figyelmeztet.

A kutatók szerint az IPCC-nek (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) kellene egy olyan testületet létrehoznia, amely kimondottan a legrosszabb várható hatásokkal foglalkozna.

„Bőven van okunk azt feltételezni, hogy a klímaváltozás katasztrofális hatásokkal járhat, még akkor is, ha a felmelegedés mérsékelt határok közt marad” – mondta el a kutatást vezető Dr. Luke Kemp. „A tömeges kihalások mindegyikében szerepe volt a klímaváltozásnak, birodalmak omlottak miatta össze, s átalakult a történelem. Még a modern világunk is meghatározott éghajlati határvonalak közti élethez alkalmazkodott. A katasztrófához vezető út nem csupán a felmelegedés közvetlen hatásaihoz köthető, nemcsak az extrém időjárási eseményekhez. Tovagyűrűző hatásai vannak gazdasági krízisként, fegyveres konfliktusokként, újonnan megjelenő betegségekként, melyek ellehetetlenítik a felépülést más katasztrófák, például egy nukleáris háború után.”

A kutatók szerint sokkal jobban meg kell ismernünk azokat a tényezőket, amelyek a végzetes katasztrófahelyzethez vezethetnek. Kemp és kutatótársai szerint a 3 Celsius-foknál nagyobb léptékű felmelegedéssel járó következményeket rendkívül kis mértékben kutattuk, így alig ismerjük. Bár jelen tudásunk szerint ezek bekövetkeztének kisebb az esélye, mint a kevésbé katasztrofálisaknak, sehol se nulla az esély, ezért nem szabadna úgy tenni, mintha nem volna benne a pakliban.

Példaként érdemes azt megnézni, mi történik, ha a mainál nagyobb területen lesz az éves átlaghőmérséklet 29 Celsius-foknál magasabb. Jelenleg a Szaharában és a Perzsa-öböl menti országok partvidékén élő kb. 30 milliónyi embert érint ez, ám 2070-re mintegy 2 milliárd fő lakhelyén válik ilyen forróvá a klíma. Nemcsak a legsűrűbben lakott, hanem a politikailag is leginstabilabb terület válhat e forróság áldozatává, s két nukleáris hatalom is az érintettek közé tartozik. A legutóbbi IPCC jelentés adatai alapján mintegy 18 százalék esély van arra, hogy a felmelegedés meghaladja a 4,5 Celsius-fokot, azonban a legtöbb kutatás a kisebb mértékű felmelegedéssel foglalkozik.

A kutatók most a klímaváltozás négy lovasa névvel illették a következőket: éhínség és alultápláltság, extrém időjárás, háborús konfliktusok, vektor (pl. szúnyog, kullancs) terjesztette betegségek.

Idén a kontinensünket sújtó aszály révén kissé bele is kóstolhattunk az egyik lehetséges jövőbeli eseménybe: amikor egyszerre van az élelmiszer-termelő területeken katasztrofális időjárás, és sehol se teljesíti a mezőgazdaság az elvártakat. A kutatók szerint az ilyen események esélye nő, s egyre kiterjedtebbek lehetnek.

A kutatók szerint a klímakatasztrófa során újra felélednek az olyan veszélyek is, amelyekről azt hittük, már a múltéi: például az atomháború, azonban a demokráciák összeomlása, a hamis információk terjedése és az egyenlőtlenségek is konfliktusforrások lehetnek. Egyszóval sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a legrosszabb eshetőségekre, mert csak akkor tudunk hatékonyan tenni ellenük, ha megismerjük, megértjük őket. A kutatók szerint ezen ismeretek az emberiséget is tettekre sarkallják majd.

„Úgy nézni az egyre gyorsuló klímaváltozásra, hogy közben vakok maradunk a lehetséges legrosszabb következményekkel szemben, jó esetben naiv kockázatkezelés, ám a legrosszabb esetben végzetes ostobaság” – tette hozzá Kemp.