Parlagfű-allergia: mennyire agresszív a pollen?

A Bécsi Orvosi Egyetem vezette új kutatás azt tárta föl, milyen összefüggés van a pollen agresszivitása, a tünetek erőssége, és a növény élőhelye közt. Úgy tűnik, a növény földrajzi-éghajlati elhelyezkedése, valamint a helyszín környezetszennyezése meghatározó abban, mennyire agresszíven képes allergizálni a pollen. A kutatócsoport a Frontiers in Allergy szakfolyóiratban számolt be a felfedezéséről. Agresszivitás alatt természetesen nem azt kell érteni, hogy a pollen a zsebében nyitásra kész rugós bicskával várja az embert az utcasarkon, hanem azt, hogy mennyire erősen képes tüneteket kiváltani.

A kutatók egerek segítségével vizsgálták meg a különféle helyszíneken gyűjtött pollen hatását. Fontos felfedezés volt, hogy már egészen kevéske pollen (mindössze 180 pollenszemcse) belégzése is kiváltotta az allergiás reakciót, ez sokkal alacsonyabb szám, mint ami a parlagfű-szezonban az embert éri. Ráadásul a klímaváltozás miatt a parlagfű virágzásának időszaka hosszabbá vált és válik Európában, a növény egyre északabbra is jut a kontinensen.

„A kutatási eredményeink alapján a pollen agresszivitása eltérő lehet attól függően, milyen környezetből származik. Vagyis nemcsak a koncentrációja, hanem a pollenben lezajló, a környezetétől függő változások is megváltoztathatják azt, mennyire súlyos allergiás tüneteket eredményez” – mondta el a kutatást vezető Michelle Epstein.

A kutatók a következőkben azt szeretnék majd megvizsgálni, hogy molekuláris szinten mik is pontosan az allergizáló anyagok és miként változnak meg ezek a pollenszemcsékben ahhoz, hogy eltérő hatásúak legyenek a más helyről származó szemcsék. Azokat a mikroszerkezeti eltéréseket is szeretnék megismerni a kutatók, amik az egyes pollenszemcsékben különbözhetnek.

Egyelőre nem világos, hogy mi okozhatja a vizsgálatokból tapasztalt különbségeket, lehet akár a talajban, az időjárásban, a használt vegyszerekben, vagy épp a kaszálás gyakoriságában való eltérés is a háttérben, ám az valószínűnek tűnik például, hogy a szemcsékre tapadó légszennyező molekulák (pl. a dízel üzemanyagból származók) fokozzák az allergiás hatást.

Európában több mint 33 millióan szenvednek parlagfű-allergiában, ám az előrejelzések alapján 2060-ra 77 millióra nő majd ez a szám. Jelenleg 151 milliárd eurós gazdasági terhet jelent a parlagfű okozta allergia és asztma az EU-ban. Az inváziós gyomnövény különösen gyors ütemben terjed a francia Rhone-folyó völgyében, Észak-Olaszországban, Horvátországban és hazánkban. A szezonja augusztusban kezdődik, s gyakorlatilag az ősz végéig kitarthat, ám a hosszabb meleg időszak elnyújtja a szezont, és egyre északabbra is jut majd ez az igen súlyos hatású növény. Egyetlen tő parlagfű mintegy egymilliárd pollent képes termelni, s ezeket akár ezer kilométer távolságba is elviheti a szél.