Béla elveszett lábujja

Nem is olyan rég publikálták az első, ajkaithoz, ehhez a sötét színű borostyánhoz köthető ősmaradványt, s már akkor valószínűsítették a szakemberek, hogy lesznek még szenzációs felfedezések e kőzeteknek köszönhetően. Itt is a következő: megtalálták hazánk első tudományosan leírt darázs ősmaradványait a speciális, e területre jellemző borostyánban.

Az ajkai szénmedencéhez köthető borostyánokat külön elnevezés illeti meg: ajkait a nevük, és nem ékszerminőségűek, ám magukba zárták az egykori erdőség élővilágának egyes tagjait, az ízeltlábúakat most kezdik igazán feltárni a szakemberek.

Az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, és a francia Rennes-i Egyetem kutatói vizsgálták meg a 85 millió éves ősmaradványokat tartalmazó borostyánt, s a felfedezett három fajról a Cretaceous Research szakfolyóiratban számoltak be. Az ELTE ismertetője szerint a borostyánba zárt, milliméteres nagyságrendű állatkákat mikroCT segítségével mérték fel, készítettek róluk 3D modellt, majd a két francia szakember segítségével megtörtént azok alapos vizsgálata, s az új fajok leírása is.

Az ajkai borostyánok – és a bennük megőrzött ősmaradványok – kora a legizgalmasabb tényező, mivel meglehetősen ismeretlen korszakot képviselnek a 85 millió éves maradványok. „Tehát az ajkait pont ezért olyan izgalmas. Hiátuskitöltő szereppel bír, ezért igen sokat megtudhatunk általa bizonyos ízeltlábú-csoportok evolúciójáról, egyben a késő-kréta kori Bakony élővilágáról” – mondta Szabó Márton, az Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa, a kutatás vezetője.

A tudományra új, három ősdarázsfaj:

– Az Ajkanesia harmincipsziloni nevét Ajka városa és a 30Y zenekar kölcsönözte. A mai napig aktív zenekar több tagja, köztük a zenekar énekese, Beck Zoltán is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét. Ajka városa a zenekar több dalának szövegében is megjelenik.

– Az Amissidigitus belai nevének jelentése „Béla elveszett lábujja”. Szabó Márton apai nagyapja, Szabó Béla, aki maga is dolgozott az ajkai szénbányákban, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbaleset során elvesztette egyik lábujját. A kis darázs ennek állít emléket.

– A Spathiopteryx soosi Soós Miklós geológus nevét viseli, aki hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.

Soha korábban nem kerültek még elő hazánk területén darázs ősmaradványok, amelyeket tudományos leírással elemeztek volna. Két fajnak ma is élnek rokonai, ezek a bogárölő darazsak (Bethylidae) képviselői, a harmadik faj azonban mára kihalt leszármazási ágat képviselt, és az ajkaitban feltárt példány azt bizonyítja, hogy később halt ki, mint eddig a szakemberek hitték.

„Az ajkai szén egy csapadékos, trópusi mocsárerdő növényzetéből jött létre. Ennek az élőhelynek az egykori állatvilágát már elég jól ismerjük: éltek itt egyebek mellett csigák, kagylók, halak, krokodilok, sőt dinoszauruszok is. Az elmúlt években az ajkait elkezdte megmutatni nekünk az egykor itt élt ízeltlábúakat is. Ha egy kis ízeltlábú elpusztul, a teste villámgyorsan lebomlik, elenyészik a természetben mindennapos lebontó folyamatok során. A borostyán azonban egy kis mentőhajó ebben a hatalmas sürgés-forgásban” – mondta Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszék vezetője.

Az ajkait darabjai további ízeltlábú maradványokat is rejtenek, amelyek vizsgálata és tudományos leírása egy időre még biztosan elfoglaltságot ad a szakembereknek.

A borostyánok ugyan az ajkai szénrétegek mindegyikében előfordulnak, de volt egy kimondottan borostyánjairól híres réteg is, amelyet borostyántelep vagy gyantástelep névvel illettek a 19. századi bányászok. Ajka-Csingervölgyben 1865-től 2004-ig volt aktív szénbányászat.