Különös hangon szólnak a gondozókhoz az állatkerti gorillák

Az emberről nyilvánvaló, hogy kitalál új hangokat, illetve hangsorokat a kommunikációja során, ha a helyzet úgy kívánja (gondoljunk csak a kriptofáziára, az ikrek egymás közti, egyedi nyelvére). Azonban rendkívül kevés állat esetében ismert ez a típusú újítási képesség, ilyen az orangután és a csimpánz – mindegyik állatkerti körülmények közt talált ki újszerű hangot – és mostantól a gorillát is közéjük sorolhatjuk a PLOS One folyóiratban közölt tanulmány alapján. A korábbi elképzelések szerint a főemlősök hangadása nem tartalmaz  tapasztalatokon alapuló újításokat, hanem veleszületett hangokból áll össze, amelyeket ösztönösen használnak az egyes helyzetekben. Újabban azonban sokkal plasztikusabb hangadásaik vannak, amelyeket a fejlődésük során, tapasztalati úton sajátítanak el.

A kutatók szóbeszédként hallották, hogy a gorillák külön „szólnak” a gondozókhoz, és más alkalmakkor, vagy épp egymás közt sosem használt hangot adnak ki ilyenkor. A különleges hangadás felkeltette a figyelmüket, ezért az állatkert 8 gorilláját külön megfigyelték, társaiktól fizikailag elkülönítve, de látható-hallható-szagolható közelségben (hasonló elkülönítésre naponta sor kerül az állatok rutin etetése során, hogy ezzel csökkentsék a versengést köztük). Háromféle szituációban figyelték az egyes állatok viselkedését: ha csak a gondozó volt a közelben, ha csak étel volt a közelben, illetve ha ételt tartó gondozó volt a közelben. Az egyes teszteket videón és hangfelvételen is rögzítették. (Az alábbi videóban hallható a nevezett, krákogó hang, de valószínű, hogy ez csak a főemlőskutatók számára különleges.)

A felvételek során csak az állatok fele adta ki a kérdéses, tüsszentés-köhögés keverékére hasonlító, a kutatók által e két szóból fabrikáltan tühögésnek nevezett hangot, s csakis felnőtt nőstények, akik közül hárman első fokú rokonok is. Legtöbb esetben akkor adták ki a hangot, ha mind a gondozó, mind az eledelük előttük volt (nem elérhető közelségben), de ha csak étel volt előttük, akkor csendben maradtak.

Vadon élő gorillák hangrepertoárjában ehhez hasonló hangot sem regisztráltak, így rejtély egyelőre, hogy honnan eredhet a hang, ámbátor a kutatók úgy vélik, nem véletlen, hogy a felső légúti betegség tüneteire hasonlít, hisz egy köhögő-tüsszögő gorillára extra mód odafigyelnek a gondozóik. A hangot, illetve ehhez nagyban hasonlót több másik amerikai és kanadai állatkert gorilláinál is tapasztaltak.
A gorillák, és más főemlősök hasonló vizsgálatai az emberi nyelv fejlődésének feltárását is segítik.