Halrudacskák fenntarthatóan, higany és mikroműanyag nélkül

Egy vállalat sejttenyészetből létrehozott halhússal készít halrudacskát, halgolyót és szasimit, amelyet a következő években, az engedélyek megszerzése után dobnak piacra.

A hal egészséges és finom, azonban a legkedveltebb halételek nem feltétlenül fenntartható módon kerülnek a tányérra. A tengerekből egyre fogyatkozó halkincs nemcsak minket érint, hanem a halakkal táplálkozó állatok sokaságát, például a fókákat vagy a kardszárnyú delfineket is – ez utóbbiak életéért általában divat aggódni. Azonban az aggodalomtól még nem lesz több a hal, amelyet az ikonikus ragadozók elfogyaszthatnak.
Az is ismert, hogy a tengeri halak szervezetében felhalmozódnak a nehézfémek, így például a higany vagy az arzén (emiatt is oly szigorúak az EU ivóvízre vonatkozó arzén-szabályozói, hisz a kontinens jelentős részén igen nagy mértékű a tengerihal-fogyasztás). Két legyet üt egy csapásra az, a Bluu Seafood nevű a vállalat, amely sejttenyészetben előállított halhúsból készít élelmiszereket: így nem kell a tengerből kifogni a halakat, és a kapott halhús mentes lesz a nehézfémektől, és a ma már mindennapos mikroműanyagoktól is.
A világóceán az ember által fogyasztott halakat illetően 90 százalékban túlhalászott, de legalábbis a kapacitása csúcsáig, emellett a halászat nemcsak a célfajokat emeli ki, hanem számtalan állat kerül akaratlanul a hálókba, köztük a veszélyeztetett tengeri teknősök, delfinek, és más fontos fajok is.
A Bluu Seafood az első olyan cég, amely mindezen problémák megkerülésével, sejttenyészettel előállított halhússal szeretne piacra lépni, s minden készen is áll az engedélyezési eljárásokra, amelyek révén Ázsia, az USA, Nagy Britannia és az EU piacára szeretne mielőbb bejutni a vállalat, a sajtóközleményük szerint.
A termékeikben a laborban tenyésztett halhús mellé növényi fehérjéket kevertek annak érdekében, hogy a termék élvezeti értékében is a valódi halhúsra hasonlítson. A halsejteket GMO-mentes pisztrángok és lazacok sejtjeiből tenyésztik az úgynevezett bioreaktorokban, ahol tápközegben, speciális állványokon nőnek – ez utóbbi biztosítja azt, hogy a sejtek szerkezete a valódi halhúséra emlékeztető lesz majd.
Az emlősök húsánál sokkal könnyebb a halhúst e módon előállítani, mivel a sejtjeik kevésbé érzékenyek az oxigénszint változásaira. Emellett jóval kevesebb energiát is igényel a folyamat, mivel szobahőmérsékleten működnek a halhúst előállító bioreaktorok, szemben az emlősök húsához szükséges 37 Celsius-fokkal. A halhús ráadásul egyszerűbb szerkezetű is, mint az izmokból felépülő emlősöké, vagyis számos szempontból egyszerűbb eljárás szükséges a hal esetében. A többi már csak rajtunk fog múlni.